Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 8 (263. szám) - A vasúti közlekedésről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉLŐ NORBERT (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
2709 Arról is szívesen beszélnék fiatal liberális politikusként, hogy mit gondolok arról, k elle az államnak cukorral és olajjal kereskednie, de ezt most megint hagyjuk. Az már egy külön kérdés, hogy vajon, ha az állami tulajdon kiterjedne a most magántulajdonban lévő személyautókra például, akkor kevesebb lennee a baleset a magyar közutakon. E z már nagyon messzire vezet, ezt végképp nem értettem, mi köze van a tulajdonnak ahhoz, hogy mennyire biztonságos a közlekedés, de ezt most megint hagyjuk. Egy példáról szeretnék önöknek beszélni, ami azt ábrázolja, hogy igenis szükség van arra a nyitásra, szükséges lehet, sőt talán még szélesebb körben is szükséges lehetne az a nyitás, amit ez a törvényjavaslat lehetővé tesz. Engedjék meg, hogy röviden leírjam azt a helyzetet, ami abban a városban és ennek a városnak a közlekedése körül kialakult, amelyben volt szerencsém felnőni, Salgótarjánban. Bizonyára tudják, hogy a rendszerváltás utáni ipari szerkezetváltozás nagyon súlyos helyzetet alakított ki, az összeomló bánya- és nehézipar nyomán egy még ma is 20 százalék fölötti munkanélküliség van a városban é s térségében. A város persze próbálkozik a szokott módszerekkel, amivel Magyarországon próbálkozunk: ipari park, ez hol több, hol kevesebb sikerrel jár, van több száz új munkahely természetesen az elmúlt egy évtizedben, csak a dolog nem jelent megoldást ak kor, ha olyan gyárakban, amelyekben 68 ezer ember dolgozott, most néhány száz főt foglalkoztatnak egyébként a városban az ipari parkon kívül. Nehéz a helyzet. Az emberek úgy érzik, hogy valahogy megrekedt a fejlődés, és ennek alapvetően három nagyon fonto s oka van. Ezek közül az egyik, talán a legfontosabb, az pontosan az infrastruktúra állapota és az infrastruktúra által okozott elzártság. Persze fontos szempont az is, hogy magának a munkanélküliségnek milyen a szerkezete, de ezt most hagyjuk, mert a kérd és szempontjából kevésbé érdekes. Ha a 21es főúton valaki már járt önök közül, az tudja, hogy Hatvant köti össze az országhatárral, Somoskőújfaluval; egy meglehetősen nagy forgalmú főútról van szó, nincs is túl jó állapotban. (Tóth István: Nem a vasút?) E gy példáról beszélek, képviselő úr, egy város közlekedési helyzetét próbálom meg leírni önnek, kérem, hogy legyen türelemmel. Én másfél órája várok arra, hogy ezt elmondhassam, és eközben számtalan értelmetlen kétperces hozzászólását voltam kénytelen megha llgatni. Legyen kedves megadni nekem azt az esélyt, hogy elmondhassam, amit szeretnék. Köszönöm szépen. A 21es úton a forgalom nagy, az előzési lehetőség kevés, nem véletlen, hogy megindul ennek a négysávosítása előzősávokkal. Reményeink szerint ez valami kor egy valóban jól közlekedhető főutat jelent Somoskőújfalu, Salgótarján és Hatvan között. Mi a helyzet a vasútvonallal? Az valami egészen katasztrofális. Önök itt több példát mondtak szárnyvonalakról, ahol 25 és 40 kilométer/órás sebességgel lehet haladn i. Most itt egy olyan, az országos törzshálózatba tartozó vasútvonalról beszélünk, amelynek az egyik felén nagyjából 30 kilométer/óránál nem lehet gyorsabban menni. Nem egy szárnyvonalról beszélünk, hanem a Hatvant a magyar országhatárral Pásztón, Salgótar jánon keresztül összekötő HatvanSomoskőújfalu vasútvonalról beszélünk, ami része az országos törzshálózatnak. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Van tehát egy város, amely komoly munkanélküliséggel, komoly társada lmigazdasági problémákkal küzd, amelynek az életében, és nemcsak a városnak, hanem a fél megyének - igaz ugyan, ez az ország egyik legkisebb megyéje, ahol a legkevesebb szavazó is van, és ezért az érdekérvényesítő képessége meglehetősen csekély, de mégisc sak egy megye nagyobbik feléről van szó - kulcsfontosságú lenne az, hogy ez a vasútvonal valahogy fejlődni tudjon. Azt nem is mondtam, pedig talán fontos lehet, gondolom, a pálya állapotára tudtak következtetni abból, hogy még egyszer mondom, ennek a 60 ki lométeres, Hatvant, ami egy fontos vasúti csomópont, a magyar országhatárral, a szlovákmagyar határral összekötő, az országos törzshálózatba tartozó
