Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 7 (262. szám) - A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról szóló országgyűlési határozati javaslat által... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
2568 Na, nem úgy megy a dolog, hogy majd 2006ban hirtelen egy gombnyomással leáll az egész, utána pedig ott maradunk 40 százalék energia nélkül, hanem úgy működik a dolog, hogy már most, tíz év távlatában el kellene kezdeni gondolkodni azon, milyen pótlólagos beruházások kellenek, akár alternatív energiatermelő beruházások létesítése, akár más, annak a 40 százalék energiának a kiküszöbölésére. Itt jutok el egy másik pontig. Nemcsak hogy alternatívákat nem vizsgáltak meg, Magyarországnak nincs olyan hosszú távú energiakoncepciója, amely meghatározná, hogy az elkövetkezendő tizenöt, húsz, harminc é vben milyen energiapolitikát kell folytatni, és ehhez képest milyen döntéseket kellene meghozni. Azzal, hogy élettartamhosszabbítást akarnak megvalósítani, predesztinálják a jövőt, meghatározzák nemcsak az energiapolitika tekintetében, hanem gazdaságpolit ika tekintetében is, társadalmi folyamatok tekintetében is azt, hogy mi fog történni Magyarországon. Ugyanis amikor az az érv hangzik el, hogy ezt megspórolta az atomerőmű, azt kell mondanom, nem spórolta meg, mert az a pénz, amiről beszélünk, nem az atome rőmű pénze, hanem a magyar adófizetők pénze, hiszen az atomerőmű is a magyar adófizetők pénzéből épült és működik. Innentől kezdve sokkal racionálisabb lenne a rendelkezésre álló állami forrásokat vagy akár az atomerőmű által felhalmozott forrásokat nem az élettartamhosszabbításra, hanem az ott megtermelt villamos energia kiküszöbölésére fordítani. Nem igaz az, hogy abban az esetben, ha 40 százalék villamos energia kiküszöbölésre kerül, nem az atomerőműben termelik meg, akkor az árak növelése történne, han em az az igaz, hogy jelen pillanatban akár a fűtőelemek árának emelkedése következtében számítani lehet arra, hogy az atomerőmű élettartamhosszabbítása után az ott megtermelt villamos energia ára is növekedik, sőt jelen pillanatban, ha az összes externáli s, külső költséget bekalkulálnák az atomenergia által megtermelt villamos energia árába, akkor nem az a szám jönne ki 1 kilowattóra tekintetében, hanem magasabb összeg. Köszönöm, elnök úr, a szólás lehetőségét. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyű lés! Hozzászólásra megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Képviselőtársaim! Jómagam nem vagyok az atomenergia használatának feltétel nélküli, lelkes, önfeledt rajongója. Nem, egyáltalán nem vagyok az, ugyanakkor nem látom, hogy az atomenergia használata miként lenne kiküszöbölhető, miként lenne megoldható energiaellátásunk, nemcsak nekünk, a világé, Európáé, de különösképpen Magyarországé. Az atomenergiát tehát nem szeretni kell, hanem racionálisan és biztonságos körülményeket teremtve használni és kihasználni kell. Úgy gondolom, ezzel az alapállással kell megvizsgálni az előttünk lévő országgyűlési határozati javaslatot is. Ez, mint többször elhangzott, két témáról szól: egyrészt a kis és közepes radioaktivitású h ulladékok tárolójának létesítéséről, illetve az annak előkészítéséhez szükséges országgyűlési jóváhagyásról, másrészt pedig a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról. Kétségtelen tény, ezzel én is egyetértek, hiszen ez tény, hogy az 1996. évi atom törvény csak a tárolólétesítés esetében írja elő a parlamenti jóváhagyás kötelezettségét, az üzemidőhosszabbítás nem ide tartozik; ugyanakkor azt gondolom, csak dicsérni lehet a kormányt azért a bátorságért vagy azért a megfontolásért, hogy az üzemidőhos szabbítás kérdését is a parlament elé terjeszti, noha erre a törvény őt nem kötelezi. Én tehát úgy gondolom, nagyon helyénvaló és nagyon jó dolog, hogy ezzel a két témával a parlament itt, most és egyidejűleg foglalkozik, hiszen a két téma egymással összef ügg. Nyilvánvaló, hogy az üzemidőhosszabbításhoz az is szükséges, hogy a kis és közepes radioaktivitású hulladékok tárolásának kérdését megoldjuk. Visszafelé nem feltétlenül igaz mindez, mert ahogyan egyébként ebben Illés Zoltánnal egyetértek, valóban 200 8ig oldható meg a jelenlegi
