Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 4 (261. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER (MDF):
2370 körüli összeggel csökkenteni kívánják a vállalkozások egész ségügyi járulékfizetési kötelezettségét. Ez helyes törekvés a versenyképesség érdekében, de nem mondják meg, milyen lesz az egészségügyi reform, miből fogja pótolni az Egészségbiztosítási Pénztár a kieső összeget. Vagy: a törvényjavaslat 2010ig 3 millióra kívánja felemelni a 18 százalékos kulccsal adózó sávot, de 2006ban ezt csak 50 ezer forinttal tolja feljebb, tehát az 1,5 millióról 1,55re - nem tudom, hogyan gondolják majd megduplázni ezt 2010re. Ez a kulcsváltoztatás mindenképpen késői, és a kettész akadt társadalomban a 18 százalékos sáv sokkal korábbi szélesítésére van szükség a felső sáv problémáinak átgondolása mellett. A kormány hosszú távon sem tervezi az általa drasztikusan felemelt középső áfaadókulcs csökkentését, holott erre az igazságosság érdekében nagy szükség lenne. A 25 százalékos kulcs 5 százalékos csökkentésével a kormány a forgalmi adók területén körülbelül 3040 százalékot ad vissza a társadalomnak abból, amit a 2004. évi emelésekkel elvett, a vállalkozások versenyképességének javítá sa terén pedig a hosszú távú elképzelés gondolatszegény, így ez nem adóreform, ez egy ötletszinten is értelmetlen és éretlen választási blöff. Tisztelt Ház! A 2006. évre vonatkozó adótörvények azért is ésszerűtlenek, mert a magyar gazdaság jelenlegi helyze tében előbb a vállalkozások adóterhein kellett volna enyhíteni, ami a lakosság helyzetének javulását is eredményezte volna. A vállalkozások 2006ban is el vannak - rossz magyarsággal szólva - felejtve, de erről már beszéltem. A személyi jövedelemadóváltoz ásnak ebben a formában nemzetgazdasági és társadalompolitikai értelme nincs, a 18 százalékos sáv alig emelkedik, a 38as kulcs 36ra csökken. Ez a változás a mai, két részre szakadt magyar társadalomban méltánytalan, és komoly szociális érzéketlenségre val l. Az MDF azt javasolta, hogy a 18 százalékos sávhatár emelkedjen egy egész millió forint/év jövedelemhatárig, a 38 százalékos kulcs pedig maradjon változatlan. Ebben az esetben nemcsak a kis jövedelműek, hanem 45 millió forint/év határig az egész alsó kö zéposztály, az a réteg, aki igazán viseli a terheket, egyre csökkenő mértékben, de jobban járt volna, efelett természetesen rosszabbul. A 25 százalékos áfakulcs 5 százalékos csökkentése sem a kisember érdekeit, a méltányosságot szolgálja; ha ezt akarta vol na a kormány, akkor a 15 százalékos, általa 2004ben 3 százalékkal megemelt szociális kulcsot csökkentette volna, amiben az alapvető élelmiszerek és más, hasonló cikkek vannak. Az MDF többszöri javaslata ellenére az egyenesági örökösödési illeték eltörlésé ről az európai uniós választásokon tett ígéretei ellenére a kormány nem volt hajlandó tárgyalni. Az ebből származó központi és önkormányzati bevétel szerény, évi 23 milliárd forint, de kifizetése nagy terhet jelent a családok számára, ezért ezt a kérdést mi továbbra is napirenden fogjuk tartani. A regisztrációs adó jelentősen emelkedik: a cél a gépjárművek áfacsökkenésének más csatornán történő visszakaparintása. Ez is nyilván méltányos - idézőjelben , mert az emelés a legkisebb kocsiknál 41 százalék, ami folyamatosan csökken a kocsi növekedésével, és a legnagyobb kategóriában alig több mint 20 százalék. A jövedelmek csökkennek, mert a másodállás, mellékállások után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, és bevezetnek egy új, 4 százalékos ehót, azaz a z egészségügyi hozzájárulást, amit például osztalék, lakásbérbeadás után kell fizetni, kicsit ugyan laza ezek kapcsolata az egészségüggyel, ha valaki 400 ezer forint/év egészségbiztosítási járuléknál kevesebbet fizetett. Ez a havi 220 ezer forint alatt ker esőket érinti, ezen belül is a minimálbéren foglalkoztatottakat és a kisvállalkozók zömét. Az intézkedés nyilván méltányos és vállalkozóbarát, mármint a kormány szerint. Bevezetik a luxusadót a százmilliónál nagyobb értékű lakások százmilliót meghaladó rés zére. Ettől a kormány egymilliárd forint bevételt vár, ami körülbelül 30 ezer adóalany között oszlik meg, tehát fejenként mintegy 30 ezer forint, ami ebben a jövedelemkategóriában nem túl jelentős. Ezzel kívánja elhitetni a kormány, hogy igazságos, a gazda gokat is adóztatja. Ha valóban akarta volna, egyszerűbb és kevésbé elkerülhető lenne egy magasabb adókulcs bevezetése a 10 millió forint/év feletti jövedelmekre, ezt akkor nem a gazdag önkormányzatok kapnák, mint jelen esetben.
