Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2293 Csakhogy ezzel a tartalékkal kapcsolatban fontos tudni: a hatályos szociális törvény nagyon odafigyel arra, hogy mi akasztható le a vállalkozó rés zéről az érintett ellátott idős emberről, tehát pontosan behatárolja, hogy ez az egyszeri támogatás nem lehet több, mint az éves normatíva hétszerese. Gondoljunk bele: ha ez a szakasz így marad, akkor a majdnem felére csökkent normatíva ennek hétszeresére csökken az egyszeri támogatásként igényelhető összeg, és a havi intézményi térítési díj kétszeresét nem haladhatja meg a személyi térítési díj, amely pluszban kérhető. Ami az egyszeri beugró felhasználását illeti, azzal kapcsolatban a törvény két követelmé nyt fogalmaz meg. Az egyik az, hogy 10 százalékot tartalékolni kell, például azokra az esetekre, amikor öt éven belül elhalálozik az idős ellátott, és ilyenkor az intézménynek időarányos visszafizetési kötelezettségnek kell eleget tennie, másrészt pedig 30 százalékból fejlesztési alapot kell képezni, amelyből majd az épületet karbantartani, fejleszteni lehet. A maradék 60 százalék az, amelyből a működést is, valamint a felvett hitel törlesztését is finanszírozni kellene. Abból az anyagból, amelyet ez a civi l szervezet, a Szociális Ellátók és Szociális Ellátottak Egyesülete elküldött, nagyon plasztikusan kiderül, hogy a jelenlegi normatíva mellett is évenként tipikusan mínuszos a gazdálkodás, tehát ennek az egyszeri térítési díjnak a nagy része belemegy a műk ödésbe. És még egy nagyon fontos szempontot szeretnék szóba hozni, amely közkeletű félreértésre ad okot, illetve amit szeretnék eloszlatni a megjegyzéssel kapcsolatban. Sokan azt hiszik, hogy az idősellátásban történő ilyetén részvétel abszolút üzleti jell egű vállalkozás. Nos, azt gondolom, van ilyen is, de az ilyen típusú vállalkozások nagy része, sokkal nagyobb aránya olyan alapítványi, illetve olyan közhasznú társasági formában működik, amely nonprofit jellegű, ahol tehát a fenntartó a pénzügyi eredményt köteles a működésbe visszaforgatni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma Magyarországon a szociális ellátórendszerben a bentlakásos intézmények ellátása tekintetében nem működik a szektorsemleges finanszírozás. Eddig volt valamilyen normatíva, amelyhez képest az egyházi intézmények majdnem 50 százalékkal nagyobb normatívát kaptak. Ennek hátterében a valamikor kötött vatikáni megállapodás volt az alapja, hogy az önkormányzati intézmények fenntartásához, finanszírozásához az állami normatíván kívül az önkormányzat is hozzájárul, és ez az a plusz, amely az egyházi intézmények vonatkozásában itt megjelenik. De nem jelenik meg semmiféle plusz a civil szervezetek által létrehozott és működtetett intézmények vonatkozásában. Úgyhogy azt gondolom, ha ezen az úton továbbmeg yünk, akkor drámai módon ellehetetlenülnek ezek az intézmények, amelyek pedig önkormányzati feladatokat vállaltak át. Következésképp ezt alaposan újra kell gondolnia a tárcának, hogyan is akarja azt az egyébként - nem győzöm hangsúlyozni - szerintem is ind okolt differenciálást elindítani és megvalósítani. Talán az lenne korrekt, tisztességes és célravezető, ha azt lehetne mondani, hogy ezen a jelenlegi színvonalon be van fagyasztva a normatíva, és elkezdjük felfelé differenciálni a súlyos, fokozott gondosko dást igénylő esetek számára, ahol tényleg nagyon indokolt, hogy magasabb legyen. De úgy, hogy a már bent lévő ellátotti kör vonatkozásában egyik évről a másikra 42 százalékkal csökkenjen a normatíva, azt gondolom, ez megvalósíthatatlan, mert hallatlanul ko moly problémákat, feszültségeket gerjeszt. Ez az intézményfenntartó nem tudja megtenni sem azt, hogy a térítési díjat emelje, mert a szociális törvény kiköti, hogy nem emelheti a duplájára; nem tudja megcsinálni azt, hogy az egyszeri belépési díjat emeli; és reményeink szerint nem fogja megcsinálni azt, hogy az ellátás színvonalát csökkenti, hiszen valahol az is a jogbiztonságot sérti, hiszen ezekkel az idős emberekkel szerződést kötöttek valamilyen színvonalú ellátásra, amiből nem lehet csak úgy egyszerűen visszavenni. (20.50) Remélem, hogy a kifeszített és szűkös kereteket vagy lehetőségeket nyújtó költségvetésben azért annyi mozgástér mégiscsak lesz, hogy ezek a normatívák legalábbis részben korrigálásra kerülnek. Csökken a bölcsődei normatíva is, ami ném iképp ellentmond annak az ösztönzésnek, hogy menjenek a mamák, a kismamák dolgozni, hiszen hogyha nem tudják elhelyezni a gyereküket, akkor
