Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz):
2289 Vagy hogy példának hozzam ide az ÁSZjelentés 22. oldalát, ahol önök is megtalálják azt az ÁSZmegállapítást, miszerint az szja és a társasági adó következő évi módosításai nem szolgálják sem a versenyképesség fokozását, sem az adócsökkentést, mivel összesen ezen kiadások 40 milliárd forint csökkenést jelentenek, ami egyrészt töredéke az állam éves adóbevételeinek, és töredéke annak is, amit egy évben a vállalkozások beruházási teljesítményért ékként elszámolnak. Tehát ebből megint csak nem lehet új munkahelyet remélni. A foglalkoztatás javításának eszköze lehetne még a beruházási támogatások növekedése. A költségvetés a kis- és középvállalkozások támogatására 19 milliárd forintot tartalmaz. (20 .20) Hogy ez mennyit jelent, abban a Kereskedelmi és Iparkamara értékelése ad segítséget nekünk. Ha az összeget ugyanis a szektor foglalkoztatottjainak a számával osztjuk vissza, akkor kiderül, egy dolgozóra tízezer forint támogatás jut, vagyis egy jelentő snek mondható, 50 főt foglalkoztató cégre 500 ezer forint támogatás esik. Nos, ennyiből még kifesteni se lehet egy üzemet. De más szektornál sincs előrelépés. Címzett és céltámogatásokra 63 milliárd forint összeg áll rendelkezé sre, azaz pontosan ugyanannyi, mint az előző évben. Különösen fájó az, hogy például a decentralizált területfejlesztési programokra a 2005. évi 22 milliárd forinttal szemben jövőre csak 13 milliárd forintot tartalmaz a javaslat. Tehát igazságosság elve ide , rászorultság elve oda, pont a leghátrányosabb helyzetű térségekbe kerül a kevesebb forrás, mint tavaly, tovább növelve ezzel a leszakadásukat. Ezzel szemben azt hallottuk bizottsági ülésen, hogy nem lesz gond, mert jövőre jelentősen nőnek az uniós támoga tások, ezekből nyilván beruházás lesz, abból pedig új munkahely. Nos, ha a folyamatot nézzük, akkor bár ebben van némi igazság, de azért több probléma is fölmerül. Ismerjük ugyanis az uniós támogatások folyósításával kapcsolatos útvesztőket, és a tapasztal atok azt mutatják, hogy az uniós források felhasználása a valóságban jóval kisebb arányban teljesül, mint amit szeretnénk, és a folyósítás jelentősen csúszik. Tehát várhatóan ezek a pénzek nem jövőre, hanem jóval később, mondjuk, 2007es elköltést jelenten ek, és nyilván akkor sem beszélhetünk tényleges munkahelyteremtésről, mert a beruházások megvalósulása után következhet a tényleges termelés és munkahelyteremtés. Itt kell megemlítenem példának okán, hogy 2005ben is hasonló volt a helyzet, hogy pályázók v oltak az uniós forrásokra, sőt nyertes pályázatok is szép számban akadtak, a tényleges folyósítás azonban 15 százalékon megállt, és még arról nem is beszéltem, hogy ez évben pont az önök kormánya állította le ezeket a folyósításokat. Mindenféle nyilatkozat okat irkáltattak alá a szerződött támogatottakkal, mintha ők kérték volna a határidőmódosításokat. Kicsit a helyzet kísértetiesen hasonlít a pártállami időkre, amikor a nép kérte az áremeléseket. Hallottuk azt is, hogy a megépült autópályák generálják a b eruházásokat és a foglalkoztatásbővülést. Nos, kérném, hogy ezzel is csínján bánjunk. Ideidézném Miskolc példáját, mert kis késéssel, igaz, de már egy éve van a városnak autópályás összeköttetése. Nos, ez az alatt az idő alatt egyetlenegyszer sem, de azt m egelőző két évben sem jött olyan, meghatározó méretű beruházó, azaz legalább száz főt foglalkoztató vállalkozás Miskolcra vagy a közvetlen térségébe, mint az azt megelőző, 2002 előtti években. Szóba került még kormánypárti képviselők részéről, hogy novembe rtől májusig indul egy új közmunkaprogram, ami ellen természetesen elviekben nincs kifogásunk, de ez tartósan nem fogja megoldani a foglalkoztatási gondokat. Merthogy mi lesz a választások után az érintett közmunkásokkal, arról nem szól a fáma. Említették még kormánypárti képviselőink itt a vitában, hogy a szakképzésre több pénz jut. Azt gondolom, hogy ez természetesen szükséges, de nem elégséges feltétel, mert ahhoz, hogy foglalkoztatottá váljon a már többször átképzett munkanélküli - ezt miskolci példából , ahol már
