Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KÉKESI TIBOR (MSZP):
2283 Azt tudom mondani az MDF képviselőjeként, hogy vonják vissza ezt a költségve tést az euró 2010es bevezetésének érdekében, új sarokszámokkal nyújtsák be ismét, és akkor akár tematikusan is folytassuk le ismét ezt a parlamenti vitát. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ké t percre megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, Fidesz. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném befejezni az előbb elkezdett gondolatmenetet. Az az alapvető probléma a magyar gazdaság megí télésénél, amikor ahhoz kénytelen egy külföldi befektető figyelembe venni a magyar költségvetés helyzetét és minőségét is, hogy nemcsak az állam adósságállománya nőtt meg az elmúlt időszakban, hanem alapvetően átstrukturálódott és nagymértékben megnőtt a l akosság és a vállalkozások adósságterhe is. Ráadásul ez az eladósodottság többnyire devizában történt, euróban, illetve svájci frankban, jelesül ezek együttesen az ország eladósodottságának mértékét jelölik. Elértük a bruttó nemzeti össztermék 60 százaléká t az állami adósságállományban, ami azért kritikus érték, mert mindenütt az Európai Unióban, de az Egyesült Államokban is a pénzkihelyezés alapfeltételének tekintik, és ha itt tovább nő az adósságállomány, akkor egyszerűen bennünket rosszabb kategóriába fo gnak sorolni, függetlenül attól, hogy hogyan és milyen megbízhatóan törlesztünk. Ez egy sajnálatos dolog. Van egy másik nagyon sajnálatos dolga önmagában az államháztartási hiány fokozódásának, hiszen ezt csak kölcsönből tudja az állam finanszírozni. Ez pe dig az, hogy az adósságállomány kamatterhe drasztikus mértékben nő, hiszen ha megnézzük, akkor most több mint 1100 milliárd forint évente, és ha figyelembe vesszük - összességében, mindent figyelembe véve ennyi az adósságszolgálatunk , ez egyhetede az éve s költségvetésnek. Azaz annyit jelent, és az a probléma ezzel, hogy az ebből finanszírozott beruházások nem nemzetijövedelemtermelő finanszírozások, még abban az esetben sem, ha létkérdés, hogy ezek megvalósuljanak. Köszönöm. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kettő percre megadom a szót Kékesi Tibor képviselő úrnak, MSZP. KÉKESI TIBOR (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Hiány… Úgy gondolom, hogy a jövőbeni - tehát még akkor nem is 2006ról beszélünk, hanem az azt követő időszakról - hiánycsökkentésnek van forrása. A forrás pedig a gazdaság láthatóan jó ütemű növekedése. Ez lehet jobb is, lehet kicsit rosszabb is, nem tudjuk pontosan előre megjósolni, de ha feltételezzük, hogy átlagában, egy hosszabb időszak tekintetében ez marad, akkor a gazdaság növekedéséből évente ezer milliárd lehetősége adódik az országnak, és ennek jelentős részét aggregálni tudja az állami költségvetés. A másik ilyen sztenderd hiánycsökkentő tényező pedig: a növekv ő, és reméljük, majd a 20072013. évi EUköltségvetésben hatványozottabban, tehát évente kétkét és félszer nagyobb EUforrások és az ebből még egyébként adódó esetlegesen többletnövekedést eredményező lehetőségek fogják biztosítani azt a, még egyszer mond om, hiánycsökkentést, ami anélkül, hogy még reformokban gondolkodnánk, lehetőséget ad a hiánycsökkentésre, de reformokban kell gondolkodnunk, remélem, mind a két oldalnak. Most még gyorsan akkor a kamatokra térnék rá, de aztán majd még egy kétperces erejéi g a többi részlettel is foglalkoznék. A kamatok az előző évi költségvetésben 880 milliárdos nagyságrendet foglaltak el, a 2006. esztendőben a tervezet szerint pedig 835 milliárdos mértéket fognak elérni,
