Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
2284 annak a rendkívül látványos jegybanki alapkamatcsök kentésnek és az ezzel párhuzamosan megvalósuló másodlagos piaci állampapír- és diszkontkincstárjegyforgalomnak köszönhetően, ami 6 százalék körülire szorította le a piaci és a jegybanki alapkamatot is. Köszönöm, elnök úr, a szót. ELNÖK (dr. Világosi Gábor ) : Wiener György képviselő urat illeti a szó két percre, MSZP. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Nagyon röviden reflektálnék Latorcai képviselőtársam fejtegetéseire. Nekem is az a véleményem és a Szoc ialista Pártnak is, hogy csökkenteni kell az államadósságnak a GDPhez viszonyított arányát, csökkenteni kell az államháztartási hiánynak a GDPhez viszonyított arányát. Azonban nem drasztikusan és nem mindenáron, hanem a megfelelő gazdaság- és társadalomp olitikai feltételek, követelmények biztosítása mellett. Ha azt nézzük, hogy milyen mértékű egyes uniós tagállamok eladósodottsága, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy például Görögország, illetőleg Olaszország államadósságállománya meghaladja a GDP 100 százal ékát, még sincsenek államcsődben, Belgium adósságállománya is közel jár a 100 százalékhoz, sőt akármilyen hihetetlen, még Ausztriának is néhány százalékkal, ha jól tudom, 56 százalékkal magasabb a GDParányos államadósságállománya, mint Magyarországnak. Természetesen azzal is tisztában vagyunk, hogy egy új tagállam esetében a kritériumokat sokkal erőteljesebben érvényesítik. Azonban azt is világosan látnunk kell, hogy a magyar kormány hatékony lépéseket tett a magyar érdekek megvédése érdekében, a magyar kormánynak nagyon jelentős szerepe volt abban, hogy a magánnyugdíjpénztárak állampapírállományát, illetőleg a magánnyugdíjpénztárakba történő befizetések nyomán előállt hiánynövekményt ne kelljen 2009ig egészben, illetőleg részben figyelembe venni; tudju k azt, hogy 2010től ez a kedvezményes lehetőség megszűnik. Ugyanakkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy magának az Uniónak, az Unió egészének milyen hallatlan nehézségeket okoz a maastrichti kritériumok (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az id őkeret leteltét.) teljesítése. Köszönöm a figyelmet. (Béki Gabriella elfoglalja jegyzői székét.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kovács Tibor képviselő úrnak adom meg a szót két percre, MSZP. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Egyre gyakrabban hallom gazdaságpolitikusoktól, politikusoktól is azt a sugalmazást, vagy legalábbis úgy tűnik, mintha ez lenne a sugalmazás, hogy minden gazdaságpolitikai problémánkra megoldást jelent az euró minél előbbi bev ezetése. Úgy gondolom, hogy ez egy nagyonnagyon súlyos tévedés és nagyon súlyos félreértés, és el kellene kerülni még a látszatát is annak, hogy a laikus közvélemény számára az euró bevezetésének időpontját úgy próbálnánk meg sugalmazni, mintha ettől függ ne az összes bajainknak, problémáinknak a megoldása. Képviselőtársaim is tisztában vannak azzal, hogy ettől, a bevezetés időpontjától sokkal fontosabb az, hogy például milyen árfolyamon csatlakozunk az euróhoz, mert hiszen azok az országok, amelyek bevezet ték az eurót és csatlakoztak az euróhoz, bizony súlyos gazdasági bajokkal találták magukat szembe az első években, és meg kellene vizsgálnunk - és e tekintetben még a legmagasabb képzettségű szakemberek sem igazán fejtették ki az álláspontjukat , milyen k övetkezményei lehetnek az euró idő előtti bevezetésének, illetve megnézni, hogy milyen gazdasági fejlődési folyamaton mentek át azok az országok, amelyek csatlakoztak, és melyek azok, amelyek kívül maradtak az eurózónán. Tehát nem véletlen, hogy azok az or szágok - persze vannak történelmi
