Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
2266 minimum 10 milliárd forintot von ki az ágazatból. Nem mi mondtuk, az ellenzék, képviselő úr, nagyon jól emlékszik rá, a szakmai szervezetek fordultak hozzánk, hogy több mint 10 milliárd forintot von el az ágazattól az az adócsomag, amit önök bevezettek. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.) (18.30) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Tóth Sándor képviselő úrnak, MSZP. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Érdeklődéssel figyeltem a lakásp olitikáról szóló vitát. Szeretném elmondani a saját tapasztalataimat ezzel kapcsolatban. Sajnos, vidéken a településeken, főleg kisebb településeken a kormány által bevezetett szociálpolitikai támogatásokkal, félszocpollal 1,523 millió forintért komforto s, összkomfortos, fürdőszobás lakásokat lehet vásárolni, és nagyon sokan élnek is ezzel a lehetőséggel. Miért tehetik ezt meg? Azért, mert leértékelődött a vidéken való lét, a vidék és a mezőgazdaság összekapcsolódása, vidék és mezőgazdaság, mezőgazdaság é s vidék együtt mozog. Szeretnék néhány szót szólni a hatékonyságról. Valóban hatékonyan használjuk ki azokat a forrásokat, amelyek rendelkezésre állnak vidékfejlesztési keretekre? Ugye, a költségvetésből kiolvasható, hogy az agrár- és vidékfejlesztési támo gatásra fordítható előirányzatok mértéke 2005höz képest 22 százalékkal fog növekedni. Ez zömében az uniós források növekedéséből adódik. A SAPARDprogram terhére 2006ban 12 milliárd forintot kell még kifizetni, ebből 9 milliárd az EUt, 3 milliárd a közp onti költségvetést terheli, és ez befejeződik; az agrár- és vidékfejlesztési operatív program keretében az elnyert pályázatok részére 2006ban várhatóan 40,5 milliárd forint kerül kifizetésre, ebből 11,7 milliárd a központi költségvetést terheli. Nem túl r égen megvizsgáltuk a délalföldi régióban az AVOP- és a SAPARDtámogatások felhasználását és azok hatékonyságát. Zömében az jött ki, hogy az összes támogatás 8085 százalékát gépvásárlásra fordították a pályázók. Ez volt a legkedvezőbb lehetőség. Beruházás ra, feldolgozóipari üzemek létesítésére, ne adj' isten, korszerűsítésre minimálisan pályáztak, a pályázók darabszámát és a pályázatok összegét tekintve is. Ugyanakkor, nem nevezem meg azt a települést, ahol többek között főmérnök voltam, de megvannak az ad ataim:, a most beépített traktorkapacitás egy normál hektárra vetítve körülbelül ötszöröse az 1980. évinek. Akkor beszélhetünke itt hatékonyságról hosszú távon? Az is nagyon jellemző dolog, hogy erősen tagozódik a vidék is; nem csak más kereső ágazatokkal összehasonlítva, a vidéken is óriási polarizáció megy végbe. Képviselőtársaim is valamennyien meg tudják mondani azt, hogy melyik az az 56 család egy településen, amelyik folyamatosan gyarapodik, gazdagodik és beruház, a 90 százalék pedig folyamatosan sü llyed le. Ezek nem is tudnak élni ezekkel a pályázati lehetőségekkel, tehát hihetetlen vagyoni különbségek jönnek létre. Nagyon sokan pályáztak olyanok is, akik persze próbálnának felzárkózni, de olyan erőgépekre - és a munkagépekről még nem is szóltam - p ályáztak, amit lehet, hogy soha nem fognak tudni kifizetni, mert a hatékonyság és a pénzpiac két különböző dolog. Mire tudjuk adni ezeket a forrásokat? A növénytermesztés pozíciója az európai uniós támogatásokkal stabilizálódik, sőt ezt az intervenciós fel vásárlás az összes nehézségével együtt hosszú távon jövedelmezővé teszi, míg az állattenyésztés továbbra is nehéz helyzetben van, és egyre nehezebb helyzetbe kerül, és nem tudunk fordítani azon a stratégián, amit száz éve megtanultunk csinálni, hogy a növé nyeket feletetjük az állatokkal, és ezeknek a termékeit fogjuk értékesíteni. Többször elmondtam már, és higgyék el, hogy így van, hogy az Európai Unióban sem megy minden sokkal másként. De szervezettségben, logisztikában és hatékonyságban sokkal előttünk j árnak. Azt kell tapasztaljuk, hogy nemcsak az európai uniós régi tagországok, hanem a most csatlakozott
