Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
2267 tagországok közül is Lengyelország például kifejezetten óriási lépéseket tesz szervezettségben és logisztikai központok létrehozásában. Ha ebbe az irány ba nem tudunk előrelépni, akkor soha az életben nem fogjuk azt mondani, hogy az a forrás, ami vidéken rendelkezésre áll, elegendő lesz, mert mindig azt fogjuk tapasztalni, hogy soha nem lesz elég a pénz. A jövedelem a mezőgazdaságból négyöt lépcsőn keresz tül jut el a termelőhöz, ha eljut egyáltalán, és sokkal célszerűbb lenne, ha ezek a termelői szerveződéseken keresztül realizálódnának. Ezeknek a támogatását a továbbiakban valami feltételhez kell kötni. Nem tudom, hogy milyen mértékben vizsgálják meg, hog y az adandó támogatás mennyire hatékony, mennyire ésszerű és mennyire célszerű, de sajnos azok a tapasztalataink, hogy ez a legritkább esetben valósul meg. Aki tud pályázni, és él a lehetőséggel, az él a lehetőséggel, akinek pedig élnie kellene a lehetőség gel, az nem tud pályázni, mert nem tud olyan gazdasági erőt felmutatni, és egy 22es csapdájába kerülünk. Mit szeretne a magyar gazdálkodó és egyáltalán a magyar agrárium? Minden termékét eladni, eladni, eladni. Ehhez pedig piacok kellenek, a piachoz pedig szervezettség kell és szervezőerő. Ez akár egy országmarketingstratégiába is beleillő dolog, hiszen erre a területre viszonylag kevés forrást fordítunk. Ki kell mondjuk azt is, hogy az Agrármarketing Centrumhoz fűzött remények nem váltak valóra, nem bővü lt a magyar élelmiszerek és egyéb termékek exportja. Vidéken például óriási lehetőséget látunk a zöldségtermesztés fejlesztésében, beindulásában, de vannak olyan időszakok, amikor az Európai Unió hasonló kvalitással rendelkező országai, mint Spanyolország, Portugália, Görögország, egy bizonyos után kifulladnak, mert olyan az időjárási tényezőjük. Ez vidéken is a munkaerőt meg tudná mozdítani, de ehhez marketingtámogatásokra lenne szükség. A spanyoloknál van egy olyan kezdeményezés, hogy támogatnak olyan ker eskedelmi irodákat és központokat, amelyeknek az a feladatuk, hogy addig, amíg Spanyolországban mezőgazdasági termék van, addig kötelesek ezeket az árukat forgalmazni és eladni. Hasonló szisztémára nálunk is létre kellene hozni ezt. Vagy itt van például a bor esete. Most a bor jövedéki adója 8 forint volt, ezt most elengedjük, de nem tudom, hogy ez a 8 forint tényleg bormarketingcélokat foge szolgálni, vagy képesek leszneke a borágazatban dolgozók, közreműködők egyáltalán a saját érdekükben hozzájárulni e gy ilyen kezdeményezéshez. Tehát azt szeretném jelezni tisztelt képviselőtársaimnak, hogy egyik oldalon rendelkezésre állnak ezek a források, de a másik oldalon is kellene tudni hatékony lépéseket tenni, mert egyébként ezek a források folyamatosan nem haté konyan kerülnek majd felhasználásra, és egy olyan szociálpolitikai és vidékmezőgazdaság csapdába tudunk kerülni, mainál még mélyebb válságot tud okozni a vidéken élők számára. Tehát figyeljünk erre majd oda a pályázatok odaítélésénél. (Szórványos taps a k ormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Latorcai János képviselő úrnak, Fidesz. DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A jövő évi költségvetési javaslat alapj án a növekedés lassítása, mintsem gyorsítása várható, állítja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Kovács Tibor: A Fideszhez közel álló szervezet.) ez évi költségvetésről kiadott elemzése. És rögtön meg is indokolja, hogy miért. Azért, mert a hiány tovább rontja a magas költségvetési költekezés eredményét, ez rövid távon még jónak is lenne mondható, Kovács Tibor képviselőtársam közbeszólására jelzem, de azt hiszem, abban egyetértünk, hogy a drasztikus mértékben felhalmozott államadósság középtávon, nem besz élve a hosszú távról, egészen biztosan hátráltatni fogja a magyar gazdaság növekedését. A költségvetés túlságosan rátelepszik a gazdaságra, túl sok forrást von el tőle, ezért, ahogy képviselőtársaim itt már számos felszólalásban kifejtették, a vállalkozói szférában kevesebb forrás marad fejlesztésre, beruházásra, innovációra.
