Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 3 (260. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
2158 Figyelmet kell tehát fordítani a támogatáspolitika hatékonyságára, számoljunk meg minden forintot, hogy mire fordítjuk; kísérjük figyelemmel, ellenőrizzük a pénzek hatékony felhasználását! Jövőre szeretnénk, ha még korábban jelennének meg a pályázatok, mint az idei esztendőben. Az idén három hónapot faragtunk le, jövőre azt szeretném, ha az év első hónapjában pályázhatnának az önkormányzatok, hogy a negyedév vége fel é már döntések születhessenek. Addigra elkészül a 2006os címzett támogatásokról szóló törvény is, amelyben 63 milliárd forintot fordítunk több mint hetven pályázat megvalósítására, kórházak, iskolák, óvodák korszerűsítésére, szennyvízberuházásra, kulturál is intézmények felújítására. Tisztelt Parlament! Hiszek abban, hogy a turizmus Magyarország egyik legnagyobb adottsága és lehetősége. Azon dolgozunk, hogy 2007től a fejlesztéspolitikánk középpontjába állítsuk. A termálvizek, a csodálatos természeti adotts ágok, gazdag múltunk és kultúránk, vendégszeretetünk alapozza meg reményeinket. Az idei év a legjobb turisztikai esztendő 1989 óta. 2006ban a turisztikai célelőirányzat mintegy egyharmadával nő, és meghaladja a 12 milliárd forintot. De a regionális és más operatív programok is segítik a turizmust. A területfejlesztés decentralizált forrásaiból is elkülönítünk mintegy 2,5 milliárd forintnyi lehetőséget. A kiemelt térségek, mint a Balaton, a Velenceitó, a Tiszató fejlesztése ugyancsak a turizmust szolgálja . Összességében mintegy 28 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Még a mai napon bejelentem a műemlékfürdők felújítását szolgáló program elindítását, amelyre 2,5 milliárd forint áll majd rendelkezésünkre, és ezzel tulajdonképpen a nemzeti turizmusfejleszté si stratégia prioritásának a megvalósítását is szolgáljuk. Persze nem csak ezek a közvetlen pénzek támogatják a turizmust. Épülnek például az autópályák. Én magam, ha hazafelé megyek Somogyba, mindig elcsodálkozom, hogy milyen hatalmas ütemben készül a pál yatest vagy éppen a kőröshegyi viadukt, amely nemcsak a somogyi embereket segíti, támogatja, de nyilvánvaló, hogy a Balaton déli partjának turisztikai lehetőségeit is javítja, egy csendesebb turisztikai terület fog kialakulni. Tisztelt Országgyűlés! Ha a f ejlesztési pénzeket összeadjuk, akkor több mint 410 milliárd adóforint felhasználásáról beszélhetünk, de azt gondolom, hogy nem az összeg nagysága a fontos, nem ez a lényeg, hanem hogy mire fordítjuk ezt az irdatlan mennyiségű pénzt. Mennyiben segítjük az emberek jobb megélhetését, boldogulását, életkörülményeinek javítását? A költségvetés nem a fejlesztési tanácsokról, nem a pályázatokról szól, hanem az európai Magyarországról; arról, hogy jobbe az utak burkolata; komfortosabbake az oktatási és egészségü gyi intézmények; vane elegendő munkahely; korszerűbb lakásokban élünke; és a fiatalok szüleiknél hamarabb jutnake az otthonhoz; vonzóbb lesze Magyarország a külföldiek számára, és vonzó lesze az élet valamennyiünk számára itt, Magyarországon. Tisztelt Parlament! Tegyünk meg mindent, hogy itthon otthon legyünk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) (10.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Kóka János miniszter úrnak. DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter : Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési vitában hallunk számokat, számokat kiadási oldalon, számokat bevételi oldalon, néha egészen döbbeneteseket is. Az előbb például a csúcsprodukció talán Körömi képviselő úré volt, aki a költségvetés hiányát a k öltségvetés kiadási főösszege arányában határozta meg. Szerintem ilyen indikátorokat kitalálhatunk még, mondjuk megnézhetjük a költségvetés hiányát a szociális kiadások arányában, de semmi értelme nincs, ha a költségvetés hiányát a nemzeti össztermék arány ában szokták a világon mindenhol meghatározni, és benchmarkként használni.
