Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László):
2122 Az előző megközelítés a miénk, amiről most beszélek, az az ellenzéké. Ez az ellenzék arról beszél, hogy ál lamháztartási hiány van, magas az államadósság. Folyamatosan azt mondja, személyre lebontva a csecsemőtől az aggastyánig, mekkora az a hiteltömeg, amit vissza kell fizetnünk. Igen, családi házat, lakóházat, társasházakat nem szoktak készpénzért vásárolni, ehhez hitel kell, így van ez a napi életben is. Nekünk, Békés megyeieknek elsősorban az a fontos, hogy mikor lesz autópályánk, hiszen a befektetők, a beruházók ezután építik az üzemeket, hogy elérhetők legyünk, munkahelyeket teremtenek, és majd utána számo ljuk meg a hiányt, mert az a növekedés, az a hozam, amit a munkahelyteremtés, az üzemek létesítése jelent, gyorsuló megtérülést fog eredményezni, és gyorsuló mértékben csökkenti az államháztartás hiányát. Tisztelt Képviselőtársaim! A mi lehetőségeinket ala pvetően meghatározza az OrbánTorgyánkormány ránk hagyott nagyjából 1000 milliárd forint adóssága, illetve a mi száznapos és későbbi intézkedéseink, amelyek nagyjából 400 milliárd forintot tettek ki. Ez a 2006. év determinációja. Szigorúak a tervezési ker eteink, hiszen a 20082010es maastrichti kritériumokat tartani szeretnénk és tartani is kell. Az állami fejlesztések elsősorban az infrastruktúrát érintik, jelentős összeget költünk autópályaépítésre. Véleményem szerint ez az a terület, ahol el lehet adó sodni, hiszen egy hosszú távú megtérülés a vállalatok versenyképességét jelentheti, valamint a beruházások ösztönzését és a külföldi tőke beáramlását. Jelenleg - ahogy néztem - 92 milliárd forint van külön soron, elkülönítetten. A jövő évi költségvetés szá mára a makrofeltételek biztatóak, a növekedés gyorsul, elsősorban az exportnak és a sokoldalú beruházásoknak köszönhetően. Ez alapján arra lehet számítani, hogy jövőre bővül a foglalkoztatás, és így többen fognak többet keresni, kiszámítható jövedelemhez j utni az üzleti életben is. Nincs más út, mint hogy az üzleti szférában bővüljön a foglalkoztatás, a közszférában pedig csökkenjen. Igen, bátorság kell ezt meglépni. Amikor egy márciusi beszélgetésen az egyik tanult barátomnak elmondtam, hogy nagyjából 20 s zázalék a foglalkoztatási többlet és mintegy 200 ezer főt jelent, és ennek a kivonása a szektorból a vállalati szektor felé irányításával, más módon a nyugdíjaztatás lehetővé tételével, azt válaszolta, hogy ne akarjunk egyszerre mindent. Nos, Járai úr két hónappal később nagyjából 230 ezer főre taksálta ezt a létszámot. Igen, felélhetjük a versenyképességünket azáltal, hogy sokkal többet költünk erre a szférára, mint amennyit a gazdaság megenged. Alapvető követelmény tehát, hogy ésszerű összhang érvényesülj ön a gazdaság teljesítménye, a termelékenység alakulása és a kifizetendő bérek, szociális juttatások között. A költségvetés jellegét meghatározza, hogy a megfogalmazott intézkedések a nagyobb igazságosság, a fokozottabb társadalmi szolidaritás jegyében szü letnek. Hagyok néhány percet az utánam szólóknak is, de azért szűkebb hazámról még röviden szólnék. Békés megye az elmúlt tíz évben leküzdötte magát a megyék közt az utolsó helyre. Valamikor az ország éléskamrájának tartották, édesvízkészletünk egyedülálló az országban, a termálvízkészletünk kimagasló, csakúgy, mint a földgázkészlet, és 40 aranykoronás földjeink vannak, mégis úgy gondoljuk, hogy az a szegénység, ami elérte Békés megyét, nem tartható, ezért pozitív diszkriminációra van szükségünk. Ahogy már korábban is elhangzott, el kell érnünk, hogy 2010re megépüljön az autópálya. Még egy gondolatot hadd vessek fel, költségvetési kérdés. A madárinfluenzával kapcsolatos sajtóhírek, médiaszereplések nagymértékben rontják az ágazat versenyképességét. Nálunk n agyon sok a csirkefarm, nagyon sokan tenyésztik, van feldolgozóüzem is. A költségvetésben meg kell keresni a lehetőséget, ahogy a mezőgazdasági szektorban a korábbi években is megtettük ezt. A szakma 45 milliárd körülire taksálja azt a tartalékot, azt az intervenciós lehetőséget, amit az ágazatban lévő hátrány, az ebből eredő 3040 százalékos fogyás és a vágási lehetőségek szűkülése okoz. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) :
