Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KARAKAS JÁNOS (MSZP):
2118 embereknek lehetőségü k van arra, hogy internetezzenek, mindehhez az infrastrukturális hátteret az országban már kiépült informatikai közmű, közismert nevén a közháló biztosítja. Az általam említett programokhoz, azok végrehajtásához a 2006. évi költségvetés megfelelő nagyságú forrásokat irányoz elő. Megjegyzem, ennek többszörösének is lenne helye. A közhálóprogram keretében az összességében 7300 intézmény, iskolák, önkormányzatok, könyvtárak, kulturális intézmények szélessávú internetszolgáltatásának fenntartási költségeire, üz emeltetésére mintegy 7 milliárd forint van előirányozva. Az eMagyarország program jövő évi költségeire tervezett 550 millió forint pedig a jelenlegi rendszer további, változatlan színvonalon történő működését biztosítja. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemze tgazdaság lehetőségeire figyelemmel a költségvetési törvényjavaslatban tükröződő kormányzati szándék megfelel az információs társadalom követelményeinek, az esély és demokrácia jegyében jövőre is jelentős lépést tehetünk ahhoz, hogy minden magyar állampolg ár egyaránt hozzáférhessen az információkhoz, bárhol éljenek is az országban. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik Török Zsolt, az MSZP képviselő je. (Nincs jelen.) Nincs itt. Akkor viszont Karakas János, szintén a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Ma, aki hallgatja a rádión keresztül ezt a költségvetési vitát, és egy ki csit ért a költségvetés vitájához, látott már korábbiakat, akkor azt jegyezheti meg, hogy egy kicsit az általános vita helyett már részletes vitát is folytatunk, és egyegy területről esik szó szakpolitikusok részéről. Én most szeretnék ezen egy kicsit vál toztatni, és általánosságban szólni a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése kapcsán, mit tartalmaz a 2006. évi költségvetés slágvortokban. Először is azt, hogy a 2006. évi költségvetés alapja egy, az uniós átlagnál gyorsabban fejlődő gazdaság. Az, hog y dübörög, nem dübörög, legyen vita témája, de a lényeg az, hogy pluszforrást biztosíthat a jövő évi elképzelésekhez. A jövő évi költségvetési tervek között 4 százalékkal emelkedik a reálbér és a nyugdíj. A nyugdíjasok megkaphatják teljes összegben a 13. h avi nyugdíjat a jövő évben már. Csökken az infláció, egy árstabilitás alakul ki, ami úgy a gazdaságban, mint a magánéletben tervezhetőbbé, kiszámíthatóbbá teszi az ember életét, és egyszerűbbé is, például a hitelek olcsóbbá válhatnak. Csökkennek az adók, a kormányzat megpróbál olyan koncepciót kialakítani, ami több évre szólóan tervezhetőbbé teszi úgy az egyén, mint a vállalkozó életét. Igazságosabbá válik a családtámogatás, lehetőség nyílik önerő nélkül is azon rászorultak részére lakásszerzésre, akik eddi g kiszorultak ebből a körből. Azért, hogy az ország kevésbé megközelíthető helyein is normális, az uniós szinthez közelítő életmódot lehessen kialakítani, mintegy 260 kilométer új autópálya épül, és ez az úthálózat teheti lehetővé a későbbiek során az otta ni iparfejlesztést például. Növekvő uniós támogatásokból egyre több beruházás valósulhat meg, mintegy 140 milliárd hazai költségvetési forrás bevonásával, 320 forintnyi uniós költségvetési támogatással. Ezenfelül az Uniótól mé g kapunk 175 milliárdnyi pénzt, elsősorban agrárcélra mint támogatást. Mindezzel szemben persze 217 milliárd forintot be is kell fizetnünk az uniós költségvetésbe, ugyanakkor azt tudom mondani, hogy jelentősen pozitív ez az egyenleg. És ezt azért nem szaba d szó nélkül hagynunk. Azon persze lehet vitatkozni, hogy ebből mennyit és hogyan, milyen formában, milyen ütemezésben veszünk igénybe, ugyanakkor ez olyan tény és olyan lehetőség, amit mindenféleképpen meg kell fogni.