Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. november 2 (259. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetési javaslatáról általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
2119 Ha eljön a részletes vita, részletese bben fogok szólni a mezőgazdaságról, de agrárosként erről néhány szót hadd mondjak: a jövő évi büdzsébe minimális mértékben, igaz, de 400 milliárdot meghaladó forráslehetőség van, amelynek az előbb említett okokból adódóan két lába van, van egy hazai, ille tve van egy uniós lába. Ennyi még nem volt soha a magyar agrárköltségvetésben, persze biztos, hogy fogunk még sokat vitatkozni arról, hogy elége, jóe a megoszlása, ennek az agrárgazdaságnak, ennek a vidékfejlesztésnek biztos, hogy több kellene. De kollég áim, képviselőtársaim az egyéb ágazatrészeken hasonló módon nyilatkoztak, tehát ebből adódóan akár kétszer akkora költségvetési pénzt is el lehetne osztani egyegy területen belül is. Mindenesetre ennek a költségvetésnek, ennek az agrárköltségvetésnek, ha egyes elemeiben vitatjuk is, elegendőnek kell lenni, és ha jól osztjuk be, gondolunk arra is, csökkenjen a bürokrácia, jobb legyen az eloszlás, értelmes célokra fordítódhassanak ezek a támogatások, akkor, azt mondom, megint léphetett egy kicsit az agrárium , illetve léphetett előre az ország is. Csak ennyit szerettem volna mondani, nem elvéve képviselőtársaimnak az idejét. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik K árpáti Zsuzsa, a Magyar Szocialista Párt képviselő asszonya. Parancsoljon! KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Rádióhallgatók! Ezen a kései órán az ellenzék padsoraiban mindösszesen két képviselőtársam ül, ug yanakkor a szocialista frakciónál, mint ahogy az nyilván a tapsokból is hallatszik a rádióhallgatók számára, meglehetősen kitartóan itt ülünk, és próbálunk a költségvetési vitában részt venni, az érvekre ellenérvekkel válaszolni. (Babák Mihály: Nem maradt időnk.) Ugyanakkor el kell mondani, hogy jó ellenzéki szokás szerint a mai napon is az történt, hogy olyan magyar virtus szerint jól belecsaptak a lecsóba, néhányan elmondták, hogy mi a kifogásuk, hogy itt minden össze fog omlani, az egész költségvetés, és tulajdonképpen ezek után hazavonultak. Nos, mi még itt igyekszünk kitartani, és elmondani azt, vagy próbálnánk érveket hozni és vitatkozni egy olyan partnerrel, akivel nem lehet vitatkozni, mert ő kinyilatkoztat, aztán fogja magát, és elmegy. No, ez jelle mző sajnos a magyar ellenzékre, hogy fanyalog, kinyilatkoztat (Babák Mihály: És ez miért baj?), állandóan azt mondja, hogy minden rossz, semmi nem jó, amit ez a kormány csinál, értelmes, épkézláb javaslatokat nem tud letenni, ugyanakkor, amikor érdemi vitá ra kerülne sor, meghátrál, megfutamodik, nincs jelen az ülésteremben, itt, ahol pedig a költségvetés vitáját kellene lefolytatnunk. (Babák Mihály: Nem maradt több időnk.) Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Hallgatók! Ennek ellenére mégis megpróbálok a 2006. évi költségvetés vitájában az egészségügyi ágazattal kapcsolatban néhány dologról szólni. (Babák Mihály közbeszól.) Igen, megmosolyogtató, képviselőtársam, hogy szinte üres ellenzéki padsoroknak mondja el az ember, és vele vitatkozik. (Babák Mihá ly: Lejárt az időnk, képviselő asszony!) (21.50) Ha az egészségügyről beszélünk, akkor meg kell említenünk bizonyos makrogazdasági folyamatokat. A gazdasági fejlődés 2005ben a GDP 4 százalék körüli növekedését mutatja, az export 11 százalék körüli növeked ést, a beruházások 78 százalék körüli növekedést mutatnak. Külön megemlíteném, hogy az egészségügyi beruházások dinamikusabban emelkedtek 2002ben, 2003ban, 2004ben, 2005ben, vagyis ebben a kormányzati ciklusban, mint az ország bruttó állóeszközfelhal mozásai. Az egészségügyi beruházásokon belül pedig nőtt a magánberuházások volumene, míg ez 2000ben, a volt Fideszkormány idején 0,8 milliárd forintot tett ki, addig ez 2004ben a szocialistaszabad demokrata kormányzás idején 7,5 milliárd forintra növek edett. Elsősorban nagy értékű diagnosztikai, CT, MR, PETberuházásoknak, új műveseállomásoknak, illetve új épített magánklinikáknak köszönhető mindez. Ezek a növekvő magán- és állami
