Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FILLÓ PÁL (MSZP):
1920 csak versenyképesek lenni, hogy nagymértékben azokat a munkaviszonyhoz tapadó jogosultságokat megnyirbálják, amelyek járnak a munkavállalóknak. Nyilván a jogi konstrukciók bo nyolultságát tekintve igyekeznek ezeket elmaszatolni, láthatatlanná tenni. Ezért célszerű azoknak a szabályozásoknak a törvényben való szerepeltetése és beiktatása, amelyek a kölcsönbevevőket is sújtják, hiszen jól láthatóan erre indult meg nyilván az élet szerűségből kifolyólag, hogy nem mindig jóhiszeműek a kölcsönügyekben részt vevők. Erre szintén tudok példát mondani, szegedit, ahol tudjuk, hogy ugyanazokkal az eszközökkel az Ikarus Rt.nek az ottani leányvállalata bizony azt csinálja, hogy végelszámolás alatt az összes jogi lehetőséget kihasználják, hogy a végelszámolást elhúzzák, időközben átvették a dolgozók egy jelentős részét, és bizonybizony ugyanazokkal a munkaeszközökkel, ugyanazokkal a munkásokkal végzik a munkát, és a bevétel már egy másik szám lára landol, míg eközben komoly járandóságelmaradások vannak, és itt is valószínűleg a Bérgarancia Alapnak kell majd helytállnia. Azt gondolom, helyes, hogy a kölcsönszerződésekkel, illetve a munkavállalók kölcsönbeadásával kapcsolatosan a szabályokat meg próbáljuk rögzíteni. Mindezt akkor is így látom, hogy azt viszont szomorúan tapasztaltam, amit itt már több képviselő is szóvá tett, hogy pontosan azért, mivel itt egy kétoldalú jogviszonyról van szó, ahol valóban az érdekeket csak egymás rovására lehet ér vényesíteni, ezért tényleg a súlyokellensúlyok rendszerében meg kellene próbálni egyezségekre törekedni, viszont biztos, hogy számos alkalommal nem lehet azt elvárni a felektől, hogy teljes egyetértésben döntsenek. Akkor viszont valóban erről tájékoztatni kell minket, mint ahogy az a bizottsági ülésen is megtörtént, hogy melyek azok a részletek, amelyekben nem jött létre ez a, mondjuk úgy, harmónia, nem sikerült kialakítani ezt a harmóniát. Ebből kifolyólag így tudunk érdemben dönteni, mindenki a szíve sze rint el tudja dönteni, hogyan gondolja, hogy az igazság melyik oldalon áll, és ennek megfelelően tudja a döntését meghozni. Ettől függetlenül még van egy olyan szabályozás, amit én is úgy vettem észre, hogy bár nem kapott kellő hangsúlyt, de valóban a mini málbér megállapításánál az Érdekegyeztető Tanács tekintetében a jogosítványokat - ha egy bizonyos határidőig nem sikerül megállapodni - a kormány hatáskörébe utalja. Visszaemlékeztetnék arra, hogy az előző kormánynál, amikor Orbán Viktor miniszterelnök meg hozta azt a döntését, hogy a minimálbért a kétszeresére emeljük, és az Érdekegyeztető Tanáccsal nem sikerült kialakítani egy közös álláspontot, akkor ez ellen nagy felzúdulás volt. Viszont ebben a szabályozásban szintén az van, hogy a kormány számára lehet ővé teszi, hogy ő állapítsa meg, mert azt mondja, hogy “a kormány január 1jei hatállyal az előző év november 30áig állapítja meg a kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumok összegeit, kivéve…” - tehát törekszik nyilván az Érdekegyeztető Ta nácsban a megegyezésre, de benne van a szabályozásban az a lehetőség, hogy saját hatáskörben állapítsa meg, és ne vegye figyelembe, mondjuk úgy, hogy az elhúzódó egyeztetés tekintetében magához vonja ezt a döntési jogosítványt. (18.40) Megmondom őszintén, azt gondoltam, a végére kis színesnek elmondom, hogy az a szabályozás is némileg meglepett, amely a munkaszerződés megkötésével egyidejűleg a munkáltató kötelezettségévé teszi, hogy a kollektív szerződésről, illetve az üzemi tanács működéséről tájékoztassa a munkavállalót. Én azt gondolom, hogy ha a szakszervezetek kellő módon és az üzemi tanácsok hatékonyan végzik az érdekérvényesítést, akkor erről nyilván nem kell tájékoztatni, hanem úgyis észlelik ezt az emberek, a munkavállalók. Azt gondolom, annak elle nére, hogy ez bent van, nem lényegi probléma, de mindenféleképpen egy meglepő fordulat. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Filló Pál képviselő úrnak, MSZP. FILLÓ PÁL (MSZP) :
