Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz):
1919 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Rákos Tibor képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÁKOS TIBOR (Fi desz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, akkor járunk el helyesen ezzel a törvényjavaslattal, ha megtekintjük, megvizsgáljuk a céljait, megnézzük azt az eszközrendszert, amit hozzárendel ezeknek a céloknak az eléréséhez, és hogy teljesítik vagy teljesíthetike ezek az eszközrendszerek ezeket a célokat, továbbá ha a jelenlegi, mondjuk úgy, való életben látható mozgásokat és a munkaviszonnyal kapcsolatos állapotokat megvizsgáljuk, azaz megtekintjük a kisemberek szemszögéből, hiszen számos olyan példát tudok mondani, ami igen lesújtó közállapotokról tesz tanúbizonyságot. Mivel a munka törvénykönyvéről szóló törvény zömében a munkaviszonyokkal kapcsolatos szabályokat tartalmazza, ezért azt mondhatjuk, hogy ez a törvény szinte m ajdnem mindenkit érint azon szerencsések közül, akiknek munkájuk van hazánkban. Ebből kifolyólag gondolom, hogy nagyon komoly figyelemmel kísérik a munkavállalók és nyilván a munkaadók is, hiszen egy kétoldalú jogviszony szabályozásáról van szó, amely kéto ldalú jogviszonyban a felek csak egymás rovására érvényesíthetik érdekeiket. Ezért azt gondolom, oly számos alkalommal hangoztatva, nagyon fontos a stabilitás és a kiszámíthatóság, illetve a partnerség. Hiszen abban az esetben, ha valamelyik fél úgy érzi, hogy sérelmet szenvedett, akkor az értelemszerűen igen komoly konfliktusokhoz vezethet, amelyre például kis, szűkebb pátriámból is tudnék példát hozni. Hiszen a Kossuth Nyomda tekintetében Szegeden egy nyomdaipari vállalkozásnál előfordult az az eset, hogy 34 hónapnyi türelmes várakozás után bizony az emberek már nem türelmesen várakoztak, hanem amikor negyedik alkalommal is elmentek a jogosan járó bérükért, betörték az ablakot. Tehát igenigen komoly konfliktushelyzetek adódnak, amelyek sajnos azt mutatjá k, hogy valóban nagy figyelemmel kell lennünk arra, én személy szerint elsősorban a munkavállalói érdekekre gondolok, pontosan az alárendeltségi viszonyból kifolyólag, hiszen az utasítási jogkörben eljárható munkaadó jól felszerelt, mondjuk úgy, hogy profe sszionális szintű jogi háttérrel tudja ezeket a szabályokat áttekinteni, ezekre a jogintézményekre fölkészülni, kijátszani. Bizony azt kell lássuk, úgy gondolom, nagyon helyes a tárcának az az észrevétele - és ilyen értelemben támogatom , hogy ha bizonyos esetekben látni lehet a joggal való visszaélést, akkor lépni kell. Nem lehet hagyni, hogy nem avatkozunk be, hiszen számos olyan konfliktust tudunk megelőzni, és a munkavállalók érdekeit mindenféle szinten biztosítani kell, hiszen azt lehet észrevenni a m ai való életben, hogy nagymértékben kiszolgáltatottá váltak. Mindezek alapján, áttekintve a konkrét jogintézményeket, azt gondolom, hogy a tárcának az a törekvése, amely például a minimálbér tekintetében a normákhoz kötött teljesítménybérezésnél látható gy akorlatot igyekszik lereagálni, az helyes. Hiszen fogadóórámon számos alkalommal kerestek meg a tekintetben, hogy bizony úgy állapítják meg a normaszabályokat, amelyek lehetetlenné teszik a minimálbér elérését. Azt gondolom, hogy ez nem helyes. Itt egy ige n bonyolult, de úgy tűnik, hogy a részleteiben kidolgozott szabályok erre valamifajta iránymutatást adnak, tehát ez a cél helyes, és igyekeznek leszabályozni. Azt hiszem, hogy nyilván majd az élet mentén vissza kell térni rá, megfigyelni, megnézni és követ ni az eseményeket, hogy hogyan válik be ez a jogintézmény, de biztos, hogy célszerű ezt meghozni. A másik ilyen nagy terület pedig - amelyet többen is érintettek - a kölcsönbeadás, illetve a különböző vállalkozásoknak a munkaerő kölcsönzésével kapcsolatos tevékenysége. Nyilván, mint általában minden ilyen piacon, megjelentek azok a vállalkozások, amelyek igyekeznek olyan versenyelőnyöket kiaknázni, amelyek a szabályozás hézagaiból adódnak. Azt látom, hogy ezen a piacon is megjelentek ezek a vállalkozások, h iszen láthatóan, az a tapasztalatom - tisztelet azoknak a kivételes vállalkozásoknak, akik ezt nem követik , hogy zömében a munkaviszonyt megtartva, de a munkaviszonyhoz tapadó különböző jogosultságokat igyekeznek elkerülni, és igyekeznek egy, mondjuk úgy , kölcsönszerződés keretében igénybe venni szolgáltatásokat, amelyek azzal tudnak