Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KOCSIS RÓBERT (Fidesz):
1917 Elnök Úr! Képviselő Asszony! Ha már kérdezett... Egyébként nem tettem volna, de ha már kérdezett, akkor szeretném önnek elmondani, a kormányprogramban sem az áll, hogy a kormány 400 ezer új m unkahelyet teremt, hanem az áll, hogy olyanfajta lehetőséget, környezetet biztosít, amely eredményeképpen 400 ezer munkahely életre hívódhat. Kérdezze meg a miniszter urat is, ha én nem jól tudom. Én úgy tudom, hogy olyan 320330 ezer új munkahely születet t ebben az időszakban, persze párhuzamosan meg is szűnt mintegy 270 ezer. Nem véletlen, hogy pulzál ugyan a rendszer, de olyan 5060 ezerrel többen dolgoznak a jelen pillanatban is, mint a kormányváltás időszakában. Tehát az ígéretek a helyükön vannak. És az a kétszer 400 ezer, amiről oly sokszor tetszik beszélni, az pedig azért nem helytálló, mert a munkaügyi regiszterekben a bővülések többségében az inaktivitásból való felszabadulás révén születnek. Magyarul azt kell látni, hogy a munkaerőpiac úgy működik , hogy van három szegmentuma, leíró szempontja: a foglalkoztatottak száma, ami növekszik, a munkanélküliek száma, ami szintén növekedést mutat, de a harmadik tényező, az inaktivitás mértékadó módon, mintegy 180200 ezer fővel csökkent az elmúlt három és fé l esztendőben. Ezeket a számokat kell tudni egymás mellé helyezni, összerakni, és ha ezt korrekten egymás mellé tesszük, akkor lehet tisztességes módon beszélni a munkaerőpiaci folyamatokról. A munkahelyek megőrzését érintően és a teremtésükkel kapcsolato san pedig az a személyes véleményem, hogy fontos, igen, nagyon fontos a munkahelyek megőrzése, de azt gondolom, hogy nemcsak a teremtés, hanem a másfajta aktív eszközök működtetése is legalább olyan fontossággal bír; az, hogy a pályakezdők munkatapasztalatszerzési támogatást kaphassanak, és teret nyerjenek a munka világában; az, hogy az egyéb sajátosságokkal bírók bérszubvenciót kapjanak, és nem sorolom a kérdéskört, mert az idő lejárt. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Kocsis Róbert képviselő úrnak, Fidesz, tízperces időkeretben. KOCSIS RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor elolvastam a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, akk or két dolog vált számomra azonnal nyilvánvalóvá. Az egyik az, hogy az előző szabályozáshoz képest ez a mostani jelentősen bonyolultabb, kevésbé átlátható, és tapasztalataim szerint azok a szabályozások a jók és hatékonyak, amelyek egyszerűek. Erről a rész éről nem is nagyon beszélnék, hiszen most azt a három esetet, ami további kombinációkra ad lehetőséget a munkaügyi ellenőrzés során, azt hiszem, nem érdemes értelmezni, ismertetni, viszont arról, hogy mennyivel szigorodik az a törvény, és mennyivel lesz ke ményebb az eddigiekhez képest, azt hiszem, érdemes néhány szót ejteni. Hoznék néhány példát a törvényből. Tehát a bírság már akkor kiszabható, ha a megsértés egy munkavállalót érint. Korábban ez úgy volt, hogy akkor lehetett bírságot kiszabni, ha a megsért és több munkavállalót érintett. Korábban egységesen voltak szabályozva az esetek, az új tervezet három esetet különböztet meg a díjszabás mértékét illetően, ez az, amire az előbb utaltam. A bírság első alkalommal egy jogszabályi rendelkezés megsértése eset én 50 ezertől 200 ezer forintig terjedt korábban, az új szabályozás szerint 30 ezer forinttól 8 millióig fog terjedni. Tehát a felső határ itt négyszeresére emelkedik. Több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat j ogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén 50 ezer forinttól 6 millió forintig terjedt korábban, az új szabályozás szerint pedig 30 ezer forinttól 10 millió forintig fog terjedni ez a büntetési lehetőség. Húsz fő alatti foglal koztatás esetén a büntetés felső kiszabhatósági határa a felére csökken, de korábban csak több jogszabályi rendelkezés megsértése, illetve három éven belüli újabb jogsértés esetén, az új módosítás szerint viszont minden esetben.
