Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
1914 nélkül kívánnák a munka v ilágában alapvető, fontos szerepet betöltő, kötelező legkisebb összegű munkabért megállapítani. A javaslat 15. §ához fűzött indoklás szerint a javaslat új elvi alapokra helyezi a kötelező legkisebb munkabér megállapításának szabályozását. Sajnos. Ugyanis jelen esetben az új elvi alap azt jelenti, hogy a kormány felrúgni szándékozik azt az évek óta jól működő egyeztetési mechanizmust, amelynek keretében az Országos Érdekegyeztető Tanács hatáskörébe tartozik a kötelező legkisebb munkabér meghatározása. Jogga l mondhatjuk ilyen esetben, hogy nem kell az új, maradjon a régi, a demokratikus elveket és szabályokat magáévá tett jelenlegi szabályozás. És ehhez tartozik, ami már szóba került itt, a 15. § (8) bekezdése, amelyben azért azt az igényt fenntartja, habár v áltoztatott formában, és szerintem alapvető módon változik is - ennek alapján azt lehet mondani, hogy új a szabályozás , hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértésére van szükség, ha a munkavállalók hátrányára a kötelező legkisebb munkabér és a gar antált bérminimum összegéhez képest kisebb bérminimumok meghatározását szeretné elérni a kormány. Az már csak hab a tortán, hogy mindezt a munkaerőpiac talán két legveszélyeztetettebb rétege, a fiatal munkavállalók és a megváltozott munkaképességűek tekint etében kívánja alkalmazni. Egyenes a szándék, de akkor nem kellene beszélni más helyen a munkavállalók érdekeinek védelméről, a társadalmi kontroll szükségességéről és a fiatal munkavállalók, valamint a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci helyzeté nek javításáról. Itt a 15. § (6) bekezdése: szerintem ez gazdaságfilozófiai vita kérdése, hogy egy versenyszférában minimálbért, iskolai végzettséghez kötött minimálbért meg lehete határozni, garantált bért meg lehete határozni. Én osztom a kormány abbél i véleményét, hogy meg kell határozni a jelenlegi viszonyok között. De ha már meghatározzuk, miniszter úr, elnézést, ha profánnak tűnik a hasonlat, de tessék mondani: egy analfabéta vagy egy négy általánost végzett munkavállaló és egy egyetemi végzettségű munkavállaló között 20 százalék a különbség? Szerintem, ha már szabályozzuk, akkor legalább jelzésértékűen tegyük - megmondom őszintén, arcpirítóak ezek az arányok. Vagy mondjuk azt, hogy nem szabályozzuk; vagy ha szabályozzuk, akkor legalább magasabb szin ten kellene ezt beiktatni a törvényjavaslatba. Tulajdonképpen maga az egész indoklás nagyon furcsa. Ha végigmegyünk a különböző paragrafusok indoklásán, indokokat nem találunk - megállapításokat találunk, tehát elég nehezen lehet a jogalkotói szándékot kib ogozni. De hangsúlyozom ismételten, az alapvető gond az, hogy a kormány félrevezette a parlamentet, amikor ezt beterjesztette. Ennek alapján önmagában már morálisan nem támogatható. Miniszter úr, komolyan mondom, nagyon jól tenné, ha visszavonatná a kormán nyal ezt a javaslatot, megállapodna az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal, és azután visszahozná a parlament elé. (18.10) Akkor valamiképpen, valami módon lehetne csorbítani ezt a végtelenül súlyos hibát. Sajnálom, hogy ön nem is érzi ennek a súlyát. Ami a munkaügyi ellenőrzésről szóló ’96. évi LXXV. törvény módosítását indítványozó T/17877. számú törvényjavaslatot illeti, tartalmaz lényeges, új szabályozási elemeket is, de nem kevés azon szabályainak száma sem, amelyek a hatályos rendelkezések alkalmazása s orán szerzett tapasztalatok szerint változtatásra, kiigazításra irányulnak. Ezenkívül találunk az előterjesztésben olyan kozmetikai jellegű beavatkozásokat is, amelyek a közel tíz évvel korábbi jogalkotásnál is kijavítandók lettek volna. Lényegesen új szab ályozást jelent a javaslat 2. §a, amely a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter feladatai közé utalja az évenkénti ellenőrzési irányelvek elkészítését. Hiányosságként csupán az említhető meg, hogy az ellenőrzési irányelv elkészítésénél nem igényl ik a társadalmi közreműködést, pedig indokolt lenne a javaslat 8/D. §ával életre hívni szándékolt, munkaügyi ellenőrzést támogató tanács hatáskörébe utalni az ellenőrzési irányelv tervezésének véleményezését,
