Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
1915 vagy még a tervezet elkészítése előtt az ellen őrzés egyes területeire vonatkozó javaslat megtételét. Ez a feladatkörbővítés még egyértelműbbé tenné a tanács létrejöttének szükségességét. Persze, itt elhangzott, és az a vélemény is elfogadható, hogy felesleges a tanács, hisz ezek a feladatok másmilyen módon is megoldhatók. A munkaügyi ellenőrzés tárgyának meghatározásánál feltétlenül üdvözölendő, hogy a munkavállalók érdekeinek érvényesítése érdekében kiterjeszti a javaslat az ellenőrzés körét a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó e lszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek alkalmazására. Ez a tervezett változtatás egyértelműen utal arra, hogy nincs minden rendben a munkavállalói jogok érvényesíthetősége területén. Valamelyest szűkül ezáltal a munkavállalók nagym értékű kiszolgáltatottsága, amely a foglalkoztatási helyzet mostani körülményei között sokszor hozza megalázó helyzetbe őket, már a munkaviszony létesítésénél, de a munkaviszony fennállásának tartama alatt is. Ugyancsak ugyanilyen indokból bővíti a javasla t az ellenőrzést kezdeményezők körét azokkal, akiknek nemcsak a jogos érdekét, hanem a jogi helyzetét érinti az az ügy, amelyre nézve az ellenőrzés lefolytatását kérték. A munkaügyi ellenőrzés intézkedési lehetőségeinek bővítését jelenti a javaslat 4. § (1 ) bekezdésében foglalt azon szabályozás, amely lehetővé teszi az ellenőr számára, hogy a további foglalkoztatás megtiltásával egyidejűleg kötelezze a foglalkoztatót az állásidőre járó díjazás megfizetésére is. Ez a bővítés egyértelművé teszi a foglalkoztat ó kötelezettségét a szabálytalan foglalkoztatásban vétlen munkavállaló részére fizetendő juttatások tekintetében. Teljesen új szabályozást tartalmaz az 5. §. Itt már szó volt a munkaügyi bírság mértékének változásáról. Jó elgondolásnak tűnik elméletileg, d e tulajdonképpen ezek szerint felül kell vizsgálni mindenféleképpen ennek a munkaügyi ellenőrző támogató tanácsnak a szükségességét. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Összességében: a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényjav aslat, illetve a módosító javaslat céljával, megoldási elképzeléseivel egyetértünk, módosító javaslatot nyújtottunk be, és bízunk benne, hogy a végén támogatni fogjuk tudni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Két percre me gadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, MSZP. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előbb nem tudtam befejezni azt a mondatot, amit szerettem volna, most még kiegészítem két másikkal, de bele fogok férni a két percbe. A Csáky úr által elmondottakhoz azért szeretném megerősíteni újra, csak azért, hogy tiszta legyen, hogy az a kivétel, amit oly sokszor hangsúlyoznak, 1992től folyamatosan benne van ebben a törvényben, annak módosítására tettünk javaslatot Filló Pál képvi selőtársammal közösen, ’92 óta nem vették ki; több kormányzás, több színezetű kormányzás volt az alatt az időszak alatt. A másik mondatom a munkaügyi ellenőrzés kérdésköréhez illeszkedett. Az arról szól, hogy az ellenőrök saját mérlegelési jogkörrel bírnak , de szeretném jelezni, biztos tudja Bernáth Ildikó képviselő asszony is, a rendszer úgy működik, hogy a határozatok kiadását az ellenőri összefoglaló jelentéseket követően nyilván az ő felettesük, az igazgatójuk teszi meg. Tehát ilyen értelemben más mérle gelési szempontok figyelembevétele is megtörténhet, nyilván a törvény keretei között megfogalmazott szempontrendszerek figyelembevétele mellett. A harmadik gondolat pedig, hogy annak idején, amikor a minimálbér emeléséhez illesztetten mintegy 15 milliárd f orintos nagyságrend felhasználása megtörtént a Munkaerőpiaci Alapból, akkor azt fel lehet fogni egyfajta pozitív erényként is, de azért azt sem vitatjuk el, hogy az a Munkaerőpiaci Alapból elvett forrásokat pontosan attól, hogy az aktív foglalkoztatáspol itikai
