Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1909 bekezdésből kiderül, hogy alá is lehet menni a minimumnak. Erről már bizottsági ülésen is vitatkoztunk, de hát a 8. § “csak különösen a fiatal munkavállalók és megváltozott munkaképességűek tekintetében” kifejezéssel megengedi - ha így fogalmazunk, ho gy különösen rájuk nézve, akkor talán másokra nézve is - a létminimum alá kerülését ennek az összegnek. De nem ez a legnagyobb baj ezzel a szabályozással, hanem az, hogy én magam sem tudok elképzelni munkavállalói oldalt, aki akár egy forinttal fölé menne a létminimumnak a tárgyalások során, ha egyszer itt van a törvényben, hogy ez a minimum már járható. Azt gondolom, a szakszervezeteknek, tehát a munkavállalói oldal képviselőinek az a legnagyobb bajuk ezzel a javaslattal, hogy úgy érzik, formálissá válik a z érdekegyeztetés, hiszen a munkaadói oldal ki fog tartani a létminimum szintjén a javaslatával, s ha a munkavállalói oldal egy időn keresztül nem tud eredményes lenni, akkor ott a megoldás a törvényben, hogy a kormány eldönti. Itt szerepel a november 30a i határidő, ha nincs megállapodás, akkor létrejön az a megoldás, amit a kormány dönt. Miniszter úr csóválja a fejét; ha rosszul értem ezt a koncepciót, akkor vitatkozzunk róla. Azt gondolom, hogy ezek az aggodalmak okkal élhetnek a szakszervezetek képvisel őiben. Szeretnék röviden szólni azokról a kérdésekről is, amelyekkel kapcsolatban nagyobb az egyetértésem, ilyen például a teljesítménybérrel kapcsolatos teljesítménykövetelmény, illetve a teljesítménykiigazítás. Ezek olyan felveté sek, amiket a hosszú új 143/A. §ban részletez a javaslat, amit rendesen indokoltak, hiszen jó néhány olyan visszaélésről tudunk, hogy még a minimálbért sem adja oda a munkaadó arra való hivatkozással, hogy a teljesítmény alacsonyabb. Itt körül van írva, h ogy ha a munkavállalóknak legalább a fele nem éri el a százszázalékos teljesítményt, akkor ott normát kell igazítani. Nekem nagyon tetszik a (4) bekezdés is, amely arról szól, hogy nem kell figyelembe venni a technológiaváltás során, illetve a munkába állá s, tehát a betanulás idején teljesített eredményt, merthogy ez nyilván lefelé húzná az átlagot. Nagyon egyetértek azzal is, hogy hozzányúl a törvénymódosítási csomag a munkaerőkölcsönzés problémájához, hiszen azt tapasztaljuk, hogy elterjedtek az úgynevez ett színlelt kölcsönzések. Nem tudom pontosan, hogy mekkora mértékben, de úgy jártunk ezzel a munkaerőkölcsönzős rendszerrel, hogy azok az aggodalmak, amik bennem is bennem voltak akkor, amikor néhány évvel ezelőtt ez bekerült a hatályos szövegbe… - hogy tudniillik a munkaadók ezzel a lehetőséggel majd ügyeskedni fognak, hiszen különböző juttatások a kölcsönzött munkaerő után nem járnak, következésképp olcsóbb a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatása, hogy az ügyeskedések el fognak indulni. Ez meg is történt , és azt lehet mondani, hogy a tárca megy az események után, és megpróbálja a visszaéléseket különböző törvényi garanciákkal féken tartani. Nagyon röviden, két mondatban szeretnék szólni a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosításáról is. Egyetértek azzal, hogy a bírság megemelésre kerül, és tulajdonképpen azzal is, hogy differenciált lesz, bár a jelenlegi állapotában, őszintén szólva, némiképp túldifferenciált: egy jogsértés egy munkavállalót érintve, több jogsértés egy munkavállalót érintve, egy jog sértés több munkavállalót érintve, több jogsértés több munkavállalót érintve. Rettentő részletező és bonyolult, s ehhez még be kell kapcsolni, hogy milyen területen éri a munkavállalót a sérelem s a többi. Arra szeretném felhívni a figyelmünket, hogy itt n em egyszerűen a bírság megemeléséről van szó, nemcsak a felső összeghatárok növekednek, hanem az alsó határ is megy lefelé 50 ezerről 30 ezerre. Azt gondolom, alaposan ismernünk kellene a tényszámokat - hogy munkaügyi ellenőrzés kapcsán bírságolásokra mily en összegekben került sor - ahhoz, hogy ezt a differenciálást tényleg érdemben a helyére tudjuk tenni. Meglepetéssel olvastam a tanács létrehozását ebben a javaslatban. Őszintén mondom, nem tudom, hogy szükség vane munkaügyi ellenőrzést támogató tanácsra, miközben valójában a munkaügyi miniszter irányelvei alapján zajlik az ellenőrzés. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
