Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
1908 nagyon sok olyan diplomás munkavállaló van jelen, akik nem a megemelt összegű minimálbért, tehát adott esetben 77 ezer forintot, hanem 53 vagy 57 ezer forintot kapnak meg, pontosan azért, mert még ez a fajta szorítási kényszer sincs meg. Amikor Bernáth Ildikó asszony arról beszél, hogy miért van különbség a közsz férában és a versenyszférában dolgozó diplomás bére között, akkor csak azt szeretném mondani, hogy ettől sokkal jelentősebb, mértékadóbb volt a különbség, mondjuk, három évvel ezelőtt. Tehát a lényeg a dologban az, hogy szerintem a versenyszféra tekintetéb en is legyen egy olyanfajta szorítás, ami a megszerzett tudást - legyen az manuális, kézzelfogható tudás vagy éppen szellemi jellegű tudás - egy magasabb szinten ismerje el a jövedelmek megszerzése tekintetében is legalább ezen a szinten. Ez nem azt jelent i, hogy ennyi az, amit lehet adni, ennyit kell adni. Ettől persze lehet többet adni, ha a munkaerőpiacon a munkaadó számára a hozamtermelés tekintetében olyan érdemleges tevékenységet tud folytatni az a munkavállaló, hogy 110 vagy 120, vagy 150 ezer forint ot fizessen meg. Jellemző példák sokaságát lehetne felmutatni erre vonatkozóan is, hogy pályakezdő diplomás fiatalok 200250 ezer forintos keresetekhez is hozzájuthatnak, és nem a közszférában elért minimálbért fizetik meg nekik a versenyszférában. Köszönö m szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megadom a szót Béki Gabriella képviselő asszonynak, SZDSZ, tízperces időkeretben. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A munka törvénykönyvének egy közepes te rjedelmű módosításáról tárgyalunk, egészen pontosan 29 szakaszban módosítjuk most a munka törvénykönyvét. Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy azzal kezdjem, hogy némiképp nehéz helyzetbe hozott minket a tárca. Ennek pedig az a magyarázata, hogy különösen kormánypárti oldalon örömmel adjuk áldásunkat minden törvénymódosításra, ami a háttérben az Érdekegyeztető Tanács megállapodásán nyugszik. (17.40) Örültem neki, hogy miniszter úr maga hozta a szóba az expozéban, hogy ebben az esetben nem így van, az Érdeke gyeztető Tanács nem állapodott meg nagyon fontos kérdésekben, amiket ez a törvénymódosítás érint. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy a parlament módosítsa a hatályos törvényt, csakhogy a kormányoldal szemében, személy szerint az én értékítéletemben is fontos szempont volt, hogy ez a kormány és ez a munkaügyi tárca komolyan veszi az érdekegyeztetést, komolyan veszi az Érdekegyeztető Tanácsot, figyelembe veszi a véleményét. Ilyen előzmények után egy kicsit nehezebb a dolgunk, amikor véleményt mondunk e rről a javaslatról. Fontossági sorrendben én is először a minimálbérről, a kötelező legkisebb munkabérről, illetve a garantált bérminimumról beszélnék. Ezt alaposan körüljárja ez a törvénymódosítás. Azért fogalmazok így, mert a hatályos törvény is szólt eg y keveset, valamennyit a bérminimumról, de tulajdonképpen most tartunk ott, hogy ezt pontosan rögzítené ez a törvény, mégpedig a létminimumban, azt is egészen pontosan az egy aktív korú felnőttből álló, tehát egyszemélyes háztartásra számított létminimumba n kifejezve. Nekem az alapgondolat, hogy a létminimumra történő utalás bekerüljön a törvénybe, megmondom őszintén, tetszik. Ha az aktuális számokat nézem, azt látom, hogy alatta vagyunk ennek az értéknek, legalábbis az idei számaink alapján, következésképp elvileg is logikus lenne egy ilyen építkezés. A probléma ezzel az, hogy egy oldalon keresztül meglehetős részletezéssel leírja a javaslat, hogy hogyan is kellene a létminimumot figyelembe venni, utal az Érdekegyeztető Tanácsra, tehát fenntartja az egyezte tés szerepét. Kiderül ebből a javaslatcsomagból hogy természetesen a létminimum fölött is meg lehet állapodni a minimálban, hiszen egészen precízen úgy fogalmaz, hogy nem lehet kevesebb a KSH által számított éves létminimumnál. Egyébként pedig az egyik sok adik
