Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint egyéb munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat együttes általá... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
1904 Az nem lehet kérdéses egyikünk előtt sem, hogy egy olyanfajta kölcsönzé si rendszer semmiképpen nem helyénvaló, amikor egy adott munkavállaló évek hosszú során keresztül egy adott munkaadónál kölcsönzött formában van jelen. Ez az a kvázi kölcsönzés: olyan, mintha kölcsönzés lenne, valójában mégsem az, de bizonyos értelemben mé gis hátrányosabb helyzetbe kerül a munkavállaló ezen keresztül, tehát szükségszerű olyan intézkedések foganatosítására sort keríteni, amely a munkavállalót ilyen értelemben sérelmesen ért intézkedéseket megpróbálja kiküszöbölni. Nyilván ez a fajta törvényt ervezetbéli gondolkodás azt próbálja meg előirányozni, hogy az azonos érdekkörbe tartozó cégek esetében ne fordulhassanak elő azok a helyzetek, hogy egyik oldalról munkát végeztetek, másik oldalról ugyanazon cégkeretek között pedig kölcsönzéssel is foglalk ozom, és az előbbi eseteket, mint ahogy példáztam is, hívom életre. Azt gondolom, célszerű és ésszerű ezeket a kérdéseket elkerülni, akár akképpen is, hogy a csoportos létszámleépítéshez illesztetten azokat a disszonanciákat feloldani, hogy csoportos létsz ámleépítés keretei között elküldi a munkáltató az embereket, majd rá két hétre munkaerőkölcsönzés formájában ugyanazon céghez visszaviszi ezeket az embereket, gyakorlatilag már azon garanciák biztosítása nélkül, ami egyébként a korábbi foglalkoztatásához párosítható volt. Be kell tenni olyan védekező reflexeket, be kell építeni olyan védekezési korlátokat, amelyek a visszaélésekkel szemben vagy a visszaélések elkerülése érdekében fogalmazódnak meg. Azt gondolom, hogy két mondatot mindenképpen megérdemel mé g a munkaügyi ellenőrzésekhez kapcsolódó módosító javaslat taglalása is, mégpedig akképpen, hogy nyugodt lelkülettel dicsérjem azt a fajta logikát és szándékot és megvalósulást, ami a hálózat megerősítését szolgálja, ami gyakorlatilag, ismereteim szerint m integy százfős ellenőrzési apparátus bővülésével párosul. Ezáltal a szervezet megerősödése alakul ki, formálódik, másik oldalról pedig nyilván a logikájában is változik a rendszer, fokuszál a feketefoglalkoztatásra, és az én olvasatom szerint nem felejtkez ik el a prevencióról sem. Én ezt nagyon fontosnak tartom. Utánamentem egy picit, és azt tapasztaltam, hogy a mai vizsgálati számokhoz illesztetten is mintegy 4045 százalék között mozog a prevenció érvényesülése, tehát hogy nem rögtön azonnali bírságkiszab ások történnek. Azt gondolom, nem baj az, ha ez még tovább növekszik, legkiváltképp a mikro- és a kisvállalkozások esetében, ahol nem olyan súlyú cselekedetek, nem olyan súlyú események történnek, amelyek feltétlen módon és mindenképpen bírságolási alapot kell hogy magukkal vonjanak. Talán a lényege ennek a történetnek az, amit már a mondandóm kapcsán érintettem, hogy afelé kell hogy fokuszáljon, aki tisztességtelen módon foglalkoztat, aki azokat a szabályokat nem tartja be, amelyeket a magyar munkaadók töb bsége egyébként messzemenő módon igyekszik betartani. Azt gondolom, ha ezt az utat járjuk, akkor helyes úton lépkedünk előre. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A két törvényjavaslat közül minden bizonnyal a legnagyobb érdeklődésre a munka törvénykönyvének módosítása tart számot, ezen belül is ami a z embereket legjobban foglalkoztatja, az, hogy a minimálbér mértéke, összege, adómentessége hogyan fog alakulni 2006ban. (17.20) Mint már a bizottsági ülésen is elhangzott, és itt most ismét elmondom: ez idáig, tehát a 2002es kormányváltástól napjainkig a minimálbér összege az 50 ezer forintos bruttó bérről 57 ezer forint bruttó bérre emelkedett. Ez körülbelül 14 százalékos növekedést jelentett. A minimálbér emelkedése, mértéke, összege nemcsak abból a szempontból fontos, hogy milyen terhek járulnak a bér re, nemcsak abból a szempontból fontos, hogy ebből az emberek hogyan tudnak megélni, de miután az
