Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1886 Részben szeretnénk egy kárenyhítést biztosítani számukra ennek a törvén yjavaslatnak az elfogadása esetén, de én azt hiszem, nagyon alaposan el kell gondolkoznunk azon, hogy vajon megtettünke minden olyan intézkedést, vagy arról szóle a jelenleg hatályos jogrendünk, hogy valódi ösztönzést teremtsünk arra, hogy aki megsértett e valakinek a vagyoni viszonyait, valakinek kárt okozott, akkor azt térítse meg. Azt hiszem, az állam soha nem lesz képes arra, hogy ezeket az okozott károkat nagyságrendileg magára vállalja, és megtérítse, hiszen az adófizető polgárok pénzét költi termész etesen, de ha azt el tudjuk érni, hogy az, aki kárt okozott, valóban térítse meg az okozott kárt, az, én úgy gondolom, egy jelentős visszatartó erővel is bírhat. És hogyha a mediáció révén, az érdekegyeztetés, a békéltetés révén el tudjuk érni azt, hogy bi zonyos bűncselekmények esetében a sértett és az elkövető egymással képes megbékélni, nyilván nemcsak úgy általában, elvont módon, hanem azt nagyon konkrétan megteszi, hogy ha én sérelmet okoztam valakinek, akkor köteles vagyok becsülettel, tisztességgel he lytállni, és a felelősségemnek megfelelően valamilyen módon kárpótolni, kártalanítani, kárát megtéríteni az illetőnek, akkor annak is lesz értelme, hogy egy ilyen szabályozást megteremtsünk. Nos, én azt szeretném kérni, hogy a vitában a későbbiek során is csak olyan elvárásokat tessenek támasztani e törvényjavaslattal kapcsolatban, amely elvárások joggal támaszthatók vele szemben. Minden ilyen nagyon súlyos társadalmi jelenséget egyetlen törvényjavaslat természetesen nem lesz képes kezelni. Nagyon sok adatr a, statisztikai adatra vonatkozó és kutatásokra vonatkozó kérdés hangzott el. Én ezekre bizonyosan nem fogok tudni teljeskörűen válaszolni. Nagyon szívesen megígérem, hogy a bizottsági vitában erre vonatkozóan konkrét írásos anyagot is rendelkezésre bocsát unk, és visszatérhetünk erre a kérdésre. Hosszabb ideje működik áldozatsegítés a Belügyminisztérium kebelén belül, a Belügyminisztérium Országos Bűnmegelőzési Központjának áldozatvédelmi irodája. Nos, például 2004ben ez az áldozatvédelmi iroda összesen, h a az adatokat jól jegyzeteltem ki az imént, 221 áldozatvédelmi referenssel dolgozott, azaz 221 olyan munkatársa volt, akinek konkrétan az áldozatvédelemmel összefüggő feladatai voltak. 2004ben 8307 ügyet vizsgáltak meg, és került eléjük, 1447 konkrét kére lem jutott el hozzájuk, és ez 256 millió forint összegben történő kárenyhítést jelent, talán ezt mondhatom így, ezzel a kifejezéssel. Egyébként országosan összesen 68 áldozatvédelmi iroda működik. Ezeket az irodákat részben a rendőrség, az önkormányzatok é s civil szervezetek tartják fönn. Elhangzott az a kérdés, hogy vajon a civil szervezetek mennyire kerültek bevonásra ebbe az ügybe. Természetesen nem lehet eléggé kiszélesíteni ezt a kört, nem lehet teljessé tenni, de néhány olyan civil szervezetet, akikne k a tevékenysége jól ismert, és egyébként napi kapcsolatban állnak a különböző hatóságokkal, önkormányzatokkal, én most szívesen fölsorolok, sem nem ábécésorrendben, sem nem fontossági sorrendben. Nagyon remélem, hogy ebből semmilyen sértődés nem adódik, d e lényegesnek tartom, hogy itt is elhangozzanak azok a legfontosabb szervezetek, amelyeket nemcsak hogy ismerünk, hanem a segítségüket mindannyian igénybe is vesszük: a SorsTársak Egyesülete, a Kiút Veled Egyesület, az Eszter Ambulancia, a NANE, a Raoul W allenberg Egyesület, a Mahatma Gandhi Emberi Jogi Egyesület, a Női és Gyermekjogi Kutató és Oktató Központ, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú Egyesület és még sok mindenki más. Talán a legismertebbet ezen a téren, a Fehér Gyűrű Egyesületet hadd tegyem a végére ennek a felsorolásnak azért, hogy velük kapcsolatban is néhány adatot el tudjak mondani. Ők 2004ben, a mi információink szerint - természetesen a tőlük kapott információk szerint - 2224 magyar állampolgárságú és 364 külföldi sértett számár a nyújtottak valamilyen fajta segítséget, tanácsadást vagy egyebeket. (15.50) Azt kell mondanom, hogy ezen a téren tökéletes megoldást biztosan soha nem fogunk tudni találni. Nemcsak azért nem, mert nem vagyunk képesek költségvetési forrásokkal győzni az i tt
