Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
1876 ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Kosztolányi Dénes képviselő úrnak, Fidesz. (15.00) DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állam i kárenyhítésről előterjesztett törvényjavaslat az érintettek számára egy “nesze semmi, fogd meg jól” intézkedésnek tűnik. Olyan gyorsan, mondhatnám, kutyafuttában terjesztette elő ezt az igen fontos társadalmi kérdést taglaló törvényjavaslatot a kormányza t, mintha az egyetlen célja az lett volna, hogy kipipáljon egy uniós feladatot. Azt kérdezem, államtitkár úr, hogy egy uniós előírás letudása, teljesítése miért előzheti meg Magyarországon az átgondolt jogalkotást. Ha ez a kérdéskör átgondoltan kerül a tis ztelt Ház elé, akkor bizony hatástanulmányt kellett volna kapnunk arról, hogy miért működik rosszul, vagy hogyan működik most már évtizedek óta a polgári jogi igény érvényesítésének a jogintézménye. Aki abban a szerencsétlen helyzetben volt, hogy a kártérí tését polgári jogi igényként bíróságok előtt érvényesítse, az ismeri azt a több évig, néha évtizedekig elhúzódó folyamatot, amit egyszerűen, röviden csak rémtörténetnek lehet mondani. Az ügyvédek nem vállalják a polgári jogi igény érvényesítését, a bíróság ok pedig rendre elutasítják azt, mint ahogy azt az előttem szólók is több ízben elmondták. Valami komoly hiba van az igazságszolgáltatásnál a polgári igény tekintetében. A kormányzatnak erről számot kellett volna adni. Egy hatástanulmány, egy értékelés, eg y bemutatott jogintézményi feldolgozás után tudni szerettük volna, hogyan állunk ezzel az intézménnyel. Ugyanis ez a két törvényjavaslat látszólag egymás mellett fog élni. Vajon ki fogjáke oltani egymást, vagy tovább megye a polgári jogi igény elsorvaszt ása, vagy ez a mostani szabályozás tud a helyébe lépni? Erre nem kaptunk választ. De a képviselők ugyanígy nem ismerhették meg a kormányzat véleményét a 2009/2001. számú kormányhatározatról, amely eddig rendelkezett az erőszakos bűncselekmények károsultjai nak a kártérítéséről. Ennek az értékelése is elmaradt. Legalább a tapasztalatokról kellett volna az indokolásban vagy az expozéban szólnia az államtitkár úrnak, ismertetni azt, hogy milyen tapasztalatok jöttek össze az elmúlt öt év alatt. Szintén kormánypá rti képviselő asszony azt mondta, hogy egy kis késlekedést lát a mostani jogszabály előterjesztésével. Nem kicsi a késlekedés! Az Európai Unió Tanácsa 2004. április 29én bocsátotta ki azt az irányelvet, amelynek a magyarra fordítása megtörtént, de a tényl eges feldolgozása és a jogrendszerbe történő beillesztése sajnos nem. A bizottsági ülésen hangzott el - és ezért merem állítani, hogy többe kerül a leves, mint a hús , hogy a kormányzat mindennek a végrehajtására összesen 132 millió forintot kíván elkülön íteni a 2006os költségvetésben. Ez a 132 millió forint a tömegesen jelentkező igényeknek a minimális mértékét sem fogja kielégíteni! Az elmúlt négy évben azt tapasztaltam, hogy ha valami baj van, ha egy folyamat rosszul megy, akkor önök kormányoldalról ne m a megoldásra törekszenek, hanem egyszerűen egy hivatalt hoznak létre. SZDSZes képviselőtársam azt mondta, üdvözli azt, hogy igazságügyi hivatal jön létre. Január 1jétől ez a hivatal fog foglalkozni a pártfogói felügyelői tevékenységgel, a peren kívüli jogi segítségnyújtással, a kárpótlással és most már az áldozatok segítésével is. Tisztelt képviselőtársaim, ebben a ciklusban nem fogjuk tudni értékelni ennek a hivatalnak a munkáját, nem fogjuk látni munkájának az eredményét, a kormány azt nem fogja tudni , és nem is akarja bemutatni. Viszont a hivatalt létrehozza, apparátust létesít, nagy költségvetési pénzeket a működéshez tesz, ugyanakkor 132 millió forintos kártérítési kerettel kívánja reparálni azokat a súlyos sérelmeket, amelyeknek a köre most már kib ővül. Azt is szeretném megkérdezni, mit keres a jogszabályban az az előírás, hogy ez a kassza felülről nyitott. Az egy pénzügyi konstrukció, hogy egy kassza felülről nyitotte vagy milyen. Nekünk arra lenne szükségünk, hogy a költségvetésben meg legyen hat ározva az az összeg, amennyit 2006ban és
