Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
1875 megillető megfelelő kártérítést, akár közvetlenül az áldozatnak vagy az áldozat családjának, vagy pedig az államnak a már k ifizetett kárenyhítés megtérítéseként, vagy szolgáltassa vissza a korábban az áldozat tulajdonát képező, bűncselekménnyel megszerzett dolgokat, amelyek a nyomozás során nem kerültek elő. Ezt több tagállam ösztönzi. Ilyen szabályt tartalmazó rendelkezés hét tagállam jogalkotásában van. Ezek között létezik olyan lehetőség is, hogy ez a kárenyhítés az elítélt feltételes szabadlábra helyezésének az egyik feltétele. A jelenlegi kormány büntetőpolitikája sajnos nem jeleskedik abban, hogy vállalja és képviselje a büntetőjogi szankciórendszer szigorítását. Amikor a bűnözés haszna nő, az ára, vagyis a büntetés mértéke pedig csökken, akkor mindig több bűncselekményt fognak elkövetni, és ugyanez fordítva is igaz. Éppen ezért lenne fontos, hogy az elkövetők az áldozatvé delem keretei között is szembesüljenek azzal a kényszerrel, hogy enyhébb megítélésre, kedvezményekre a büntetőeljárásban csak akkor számíthatnak, ha megfelelő kárenyhítést nyújtanak a sértettnek, az áldozatoknak, vagy visszaszolgáltatják azok vagyontárgyai t. A kiszabott büntetés mellett legyen meg az ára annak is, hogy az elkövető az adott bűncselekménnyel mekkora kárt okoz. Ne csak attól kelljen tartania és azt kelljen számolnia, hogy hány évet kap, hanem szá moljon azzal is, hogy az állam be fogja rajta vasalni az összes kárt. Ha ezt vagy ennek megelőlegezését és megtérítését az állam most részlegesen magára is vállalja, akkor legyen meg a jogszabályi lehetőség arra, hogy ezt az árat az elkövető megfizesse, eg yben érdekelt is legyen abban, hogy a reparáció az áldozatok vagy az állam felé megtörténjen. A tapasztalatok szerint ez az egyik leghatékonyabb út a jóvátételre, hiszen főleg vagyon elleni bűncselekmények esetén nem az elkövető megbüntetése az elsődleges cél, hanem a sértett reparálása is. Egy másik, ugyancsak több tagállamban alkalmazott intézmény a sértettnek és az áldozatnak a tájékoztatáshoz való joga az elkövető szabadon bocsátásával kapcsolatban. Ha az elkövető előzetes letartóztatásból vagy éppen a szabadságvesztéséből szabadul, továbbá ha kimaradást vagy eltávozást kap, akkor legyen lehetőség vagy kötelezettség arra, hogy a sértettet értesíteni kelljen. Több tagállamban ez a tájékoztatási lehetőség bizonyos bűncselekményhez kötött, például erőszakos nemi bűncselekményekhez vagy a család sérelmére elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódóan létezik. Tisztelt Képviselőtársaim! Az államnak mind morálisan, mind pedig a törvényesség fenntartása szempontjából feladata az, hogy mindenki számára világossá teg ye: az állam a tisztességes emberek, a sértettek és az áldozatok pártján áll. A bűnözők joga, szeretném még egyszer megismételni, csak ehhez képest és ezzel nem versengve érvényesülhet. A bűnözéssel szembeni állami fellépés nem válhat megalkuvóvá. Az, hogy a törvényjavaslattal megvalósítani szándékozott áldozatvédelmi rendszer mennyire lesz eredményes, az a hozzárendelt költségvetéstől nagyban függ majd. Sajnálatos, hogy sem a törvényjavaslat indokolásában, sem a nem létező végrehajtási rendelettervezetből nem olvashatjuk ki a várható költségvonzatot, hogy az intézményrendszer gazdaságipénzügyi hatásai mik lesznek. Ami a törvény koncepciójából kiderül, az nem sok jót vetít előre. Kétséges számomra, hogy a rendszer fenntarthatóe egyébként néhány tízmillió f orintból. Ezért arra kérjük a kormányt, hogy vizsgálja felül a működtetés forrásainak a kibővítését. A céllal és a törvényjavaslatban vázolt rendszerrel egyetértünk, ugyanakkor őszintén reméljük, hogy a kormány tervezi ezeknek a további, az elkövetőket éri ntő és a megtérülést szolgáló intézkedéseknek a bevezetését, és lát lehetőséget arra, hogy a költségvetési források bővítésével valóban hatékonnyá is tudjon válni az áldozatok védelme. Remélem, hogy a vitában ezekre a kérdésekre a miniszter úrtól, államtit kár úrtól egyértelmű választ kaphatok, hiszen ennek hiányában a kialakítani javasolt áldozatsegítő rendszer nem lehet teljes, csak formaság. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) (A jegyzői székben Szűcs Lajost Pettkó András váltja fel.)
