Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
1866 A jövedelmi viszonyok igazolásán túl az előterjesztés rászorultsági vé lelmeket is meghatároz. Az állam általi kárenyhítés formáját tekintve egyösszegű vagy járadék lehet. Az állam általi kárenyhítés eljárási szabályai az Európai Unió vonatkozó irányelve, a 2004/80. EK tanácsi irányelv előírásaival összhangban kerültek meghat ározásra. Ennek megfelelően külön szervezetnek kell segítséget biztosítania a kárenyhítés iránti kérelem helyes kitöltéséhez, illetve külön szervezetnek kell az érdemi döntést meghoznia, ezért a javaslat elkülöníti a támogató és a döntő hatóságot, valamint külön rendelkezéseket tartalmaz azok eljárására. A mostani kormány hivatalba lépésekor átfogó büntetőpolitikai reformot hirdetett meg. Ennek első lépéseként megalakult az egységes szakmai követelmények alapján működő pártfogó felügyelői szolgálat, amely k özreműködik a közösségben végrehajtott büntetések hatékony megvalósításában. Megtörtént a jogi segítségnyújtás intézményrendszerének kiépítése, amely az anyagi, szociális helyzetüknél fogva hátrányos helyzetben lévő személyek számára segíti jogaik érvényes ítését, egyúttal illeszkedik a szolgáltató állam céljainak megvalósításához. Az Országgyűlés 2003ban ellenszavazat nélkül fogadta el a közösségi bűnmegelőzés hosszú távra tervezett átfogó programját a bűnözés visszaszorítására a társadalom önvédelmi képes ségének fokozása és a lakosság biztonságérzetének javítása érdekében. A hatékony konfliktusfeloldás elősegítése érdekében a mediáció jogi és szervezeti feltételeit a büntetőeljárásban is meg fogjuk teremteni. A reform részeként folyamatban van az új büntet ésvégrehajtási törvény megalkotása, az új büntető törvénykönyv és az átfogó büntetőeljárási törvénymódosítás kodifikációja is. Az önök előtt fekvő javaslat ennek a reformfolyamatnak egy, úgy gondoljuk, jelentős állomása, hiszen most először születik külön törvény a bűncselekményeket elszenvedő és az emiatt életminőségében veszélybe került személyek társadalmi, morális és anyagi sérelmeinek enyhítésére. Köszönöm szépen a figyelmet, és kérem, hogy a javaslatot a későbbiek során a szavazataikkal is támogassák majd. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypárti oldalon.) (14.10) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalinnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának, ötperces időkeretben. A képviselő asszo nyt illeti a szó. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót. Tisztelt Ház! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a tegnapi, 2005. október 24ei ülésén tárgyalta meg az előterjes ztést, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló T/17842. számú törvényjavaslatot. Érdekes helyzet alakult ki. Nagy örömmel tájékoztathatom a tisztelt parlamentet, hogy mindö ssze 1 ellenszavazattal, egységes igennel fogadta el a bizottság, és ajánlotta általános vitára - arra alkalmasnak is tartva - a törvényjavaslatot. Azt gondolom, azért tettük ezt, mert mindannyian úgy láttuk, hogy ennek a törvényjavaslatnak a megalkotása f ontos ügy, a magyar társadalomnak ugyanis fontos feladata, hogy a bűncselekmény áldozatait segítse - erre társadalmi, anyagi, erkölcsi sérelem esetén ugyanúgy számot tarthatnak az áldozatok, mint esetleg vagyoni körben is. Új szabályozásról van szó, bár az állami kárenyhítést jelenleg is szabályozza egy kormányhatározatot követő 2001es kormányrendelet. De a törvényjavaslat továbblép, egyrészt azzal, hogy magasabb szintre emeli a jogi szabályozást, és azzal is, hogy az uniós követelményrendszereknek megfele lően átgondolásra kerülve tárta elénk ezt az új szabályozást. Egy új jogintézményt is bevezet ez a törvényjavaslat, ez pedig a járadék formájú kárenyhítés. Ezen javaslat legfontosabb részének azt tartottuk, hogy tisztázza a fogalmakat. A törvény pontosan é s precízen meghatározza azt a kört, hogy kit tekint áldozatnak, kiknek ad szolgáltatást, illetve kik kaphatnak kárenyhítést. Itt csak megjegyzem, hogy természetesen, mivel EUs szabályozásról is szó van, az EUpolgárok is jogosultak, és más EUs országban a magyar
