Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1865 érzelmi megrázkódtatást vagy vagyoni kárt szenvedett . A bűncselekmény terheltje nem tekinthető áldozatnak. A javaslat értelmében az áldozatok számára az állam az alábbi segítségeket biztosítja, természetesen bizonyos feltételek mellett: egyrészt teljes körű tájékoztatást, másrészt az érdekérvényesítés előse gítését, szakjogászi segítségnyújtást, esetenként azonnali pénzügyi segélyt, illetve kárenyhítést. Az egyes áldozatoknak nyújtandó szolgáltatások fajtáját, időtartamát a bűncselekmény jellege, az áldozatra gyakorolt hatása, továbbá az áldozat egyéb személy es körülményei határozzák meg. A segítségnyújtásnak személyre szabottnak kell lennie, igazodnia kell az áldozat bűncselekmény következtében kialakult állapotához. Valamennyi áldozatnak ingyenesen jár a tájékoztatás; ennek keretében teljes körű felvilágosít ást kell kapnia a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, arról, hogy testi, lelki sérülésének, vagyoni kárának enyhítésére milyen lehetőségei vannak, azokat hol és hogyan tudja igénybe venni. Tájékoztatni kell az áldozatot az áldozatsegítő támo gatások igénylésének feltételeiről, módjáról, valamint az áldozatsegítésben részt vevő állami, egyházi, önkormányzati, civil és egyéb szervezetek elérhetőségéről. Az érdekérvényesítés elősegítésében mindenekelőtt az a cél, hogy a bűncselekmény áldozata az áldozatsegítő szolgálattól kapja meg az alapvető jogai érvényesítéséhez szükséges jogi tanácsokat és konkrét segítséget. Abban az esetben, ha az áldozat rászoruló, és az ügyeinek további intézéséhez jogi segítő, szakjogászi közreműködés szükséges, az áldoz atsegítő szolgálat az ügyet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz köteles áttenni. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell arról is, hogy az áldozat az őt egyébként megillető egészségügyi, például kórházi vagy pszichiátriai és szociális segítségről, valamint az ig énylés feltételeiről megfelelő felvilágosítást kapjon, és rászorultság esetén e szolgáltatásokat a lehető legrövidebb időn belül igénybe tudja venni. Az egészségbiztosítási, valamint a szociális jellegű ellátások, szolgáltatások a rájuk vonatkozó külön jog szabályokban rögzített feltételek alapján és az ott meghatározott módokon vehetők igénybe. Ha az áldozatsegítő szolgálat úgy ítélte meg, hogy adott ügyben jogi segítő, szakjogász közreműködésére van szükség, a jogi segítségnyújtást a jogi segítségnyújtó hi vatalok biztosítják a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény szerint; a rászorultsági feltételek azonosak a kárenyhítésnél meghatározottakkal. Az azonnali pénzügyi segély megítélése méltányossági döntés, amelynek során mérlegelni kell az ese t összes körülményeit, és vizsgálni kell azt, hogy az érintett anyagi támogatását a bűncselekmény következtében kialakult körülményei indokoljáke. Az azonnali pénzügyi segély a pártfogó felügyelői segélyhez hasonló támogatás, megítélhető legmagasabb össze ge a javaslat szerinti alapösszeggel egyezik meg: ez 2006ban 62 650 forint lesz. A fenti szolgáltatások mellett a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények rászoruló áldozatait megilleti az állami kárenyhítés is. Az állam által az áldozatok szám ára nyújtott kárenyhítés nem fájdalomdíj, nem automatikusan jár. Az államnak az ésszerűség határain belül mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a kárenyhítésként kifizetett összeget az arra egyébként kötelezett - például elsősorban az elkövető, a b iztosító vagy egy szerződés, hatósági, bírósági döntés alapján az erre egyébként kötelezett - megfizesse. Kárenyhítésre csak az a természetes személy, áldozat jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, és enn ek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott; ezek a személyek a bűncselekmény közvetlen fizikai sértettjei. Kárenyhítésre jogosult továbbá az a természetes személy is, aki a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmény közvetlen f izikai sértettjeinek meghatározott státusú hozzátartozója. Az állam általi kárenyhítés további feltétele az áldozat rászorultsága. A rászorultságot a kérelmező jövedelmi viszonyai határozzák meg. Jövedelmi viszonyai alapján rászorultnak kell tekinteni azt a kérelmezőt, akinek nettó jövedelme, közös háztartásban élők esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az alapösszeg kétszeresét, ami a mostani adatok szerint 125 300 forint.
