Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 25 (258. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH SÁNDOR (MSZP):
1834 A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést T/17701. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/17701/14. számokon kapták kézhez. Most az írásban előre jelentkezett képviselő knek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben, elsőként Tóth Sándor képviselő úrnak, MSZP. TÓTH SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, kereskedelemről szóló törvé nyjavaslat által megfogalmazott szabályozás jelentőségéhez és fontosságához kétség nem fér. A törvényjavaslat szelleme alapján alkalmas lehet arra, hogy hosszú távra szóló, az ágazatra vonatkozó alapvető szabályokat állapítson meg. És ebben a körben a törv ényjavaslat erényeinek méltatását nem is folytatnám, inkább azokra a témakörökre térnék ki, amelyekkel fontosnak tartom kiegészíteni, hogy megfelelő módon történő szabályozással a törvényjavaslat még jobbá váljon. A törvényjavaslat nem tartalmazza a beszer zési ár alatti értékesítés szabályozását, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat előkészítése során szóba került e terület szabályozásának beépítése a tervezetbe. A beszerzési ár alatti értékesítés szabályozásának beépítését a törvényjavaslatba azért tartj uk rendkívül fontosnak, mert az ilyen értékesítés egyfelől jelentős hátrányt okoz a hazai termékelőállító, beszállító és kereskedő mikro- és középvállalkozásoknak. Az ilyen vállalkozói körbe tartozó kereskedők az árversenyben nem képesek megfelelően részt venni, sokkal érzékenyebben reagálnak az árváltozásokra, mivel kicsi a tőkeerejük és a piaci részesedésük. A beszerzési ár alatti értékesítés szabályozásával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az agrártermékek szabályozását tartalmazó agrárpiaci rendta rtásról szóló 2003. évi XVI. törvény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre nézve nevesíti a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát. Az ott meghatározott szabályozás azonban egyfelől csak a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmára vonatkozó al apvető követelményt rögzíti, a tilalom megtartásának ellenőrzéséhez szükséges részletszabályok nincsenek kellő részletességgel kidolgozva. Másrészt pedig a szabályozás nem teljes körű, márpedig a beszerzési ár alatti értékesítésből eredő következmények nem csak a mezőgazdaságban, illetve az élelmiszeriparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat sújtják, bár legnagyobb mértékben ők a szenvedő alanyai az ilyen értékesítésnek. Ugyancsak fontosnak tartjuk a beszerzési ár alatti értékesítés szabályozásával k apcsolatban rögzíteni, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának hatálya terjedjen ki a kereskedő márkanevén forgalmazott, gyártott termékekre is, amelyekkel kapcsolatban fontos meghatározni az ennek ellenőrzésére hivatott rendelkezéseket is. A me zőgazdasági, illetve élelmiszeripari terméket termelők, illetve előállítók védelme érdekében fontosnak tartjuk olyan rendelkezés megalkotását, amely meghatározza az ilyen termékek esetében alkalmazható akciós, tehát beszerzési ár alatt történő értékesítés éves maximális időtartamát is. A törvényjavaslat tárgyalása során jobbító szándékú módosító javaslatokat fogalmazunk meg a jelentős piaci erő szabályozásával összefüggésben is. Egyrészt indokoltnak látjuk a jelentős piaci erő fennállásának vélelmezéséhez szükséges feltételek szigorítását. Véleményünk szerint a kereskedő jelentős piaci ereje a beszállítóval szemben, különösen ha a beszállító mezőgazdasági termelő vagy élelmiszeripari termékelőállító, már 100 milliárd forint kereskedelemből származó éves n ettó árbevétel elérése esetén fennáll, valamint abban az esetben is, ha valamely termék forgalmából a piaci részesedése eléri az 5 százalékot.
