Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 24 (257. szám) - Egyes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladat- és hatásköröket megállapító törvények szervezetváltozással összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
1787 Az a különös helyzet állt elő, tisztelt Ház, és ritkán teszek ilyent, hogy meggyőztek arról, vonjam vissza ezt a módosító javaslatot, úgyhogy illő tisztelettel ezt a módosító javaslatot visszavontam, elfo gadom az eredeti törvénytervezetet. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Pap János képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Hihetetlen öröm vitatkozni kormánypárti képviselőtársainkkal a környezetvédelmi törvényeket érintő módosításnál, de hát üsse kő. A 3. §ban a 4. pontot visszavonom, a 8. pontot hasonlóképpen visszavonom, viszont a 11. pontot még csak véletlenül sem szeretném visszav onni, illetve szeretnék mellette érvelni. Nem is értem az előterjesztő szakmai érveit, ha egyáltalán van ilyen, mert egyelőre még nem nyilatkozott meg ez ügyben, hogy milyen szakmai érvek mellett kívánja ezt a módosítást végrehajtani. Itt azt mondja, hogy “a környezethasználók külön jogszabályban meghatározott köre”. Az általános vitában és a bizottsági ülésen is többször elmondtam, hogy ezek a törvények nagy konszenzussal az előző ciklusban, az azt megelőző ciklusban születtek. Azt gondolom, maguk a törvén yek jók, a szabályozásra alkalmasak, semmi olyan belső diszharmónia nincs bennük, ami az EU irányában módosítást igényelne. Az egy másik történet, hogy akár a végrehajtási rendeletek, akár maguknak a törvényeknek a gyakorlati használata, gyakorlati alkalma zása a hatóságoknál, a felügyelőségeknél nem úgy történik, ahogyan kell, nem úgy történik, ahogyan a környezetért aggódók elképzelik. Az egy másik történet, de nem hinném, hogy adott esetben a környezetszennyezőkhöz vagy a környezethasználókhoz kellene iga zítani a törvényeket. Ugyanígy ebben az esetben is, ha ezt összevetjük az eredeti rendelkezéssel, akkor azt gondolom, talán önök is megértik vagy elfogadják, hogy nem kell “a környezethasználók külön jogszabályban meghatározott köre”. Kik ezek a külön jogs zabályban meghatározott körben lévők? A kormány rendeletben állapítja meg, kik azok, akiknek kell, kik azok, akiknek nem kell? Azt gondolom, aki környezethasználó, az igenis köteles az általa végzett tevékenység környezeti hatását felmérni. Ez a minimum, a mellyel rendelkeznie kellene, illetve el kellene járnia benne. A következő a 37. pont, amely mellett szólni szeretnék. Nagyon érdekes ellentmondás alakult ki; azt hiszem, a bizottsági ülésen úgy foglaltunk állást, hogy csatlakozó módosító indítvánnyal az e lőterjesztő talán el tudja képzelni. Nem vagyok benne biztos, hogy ez így volt, de akkor az alelnöktársam is amellett szólt még, ha jól emlékszem. Tudniillik itt arról van szó, hogy a nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, tehát kimondottan valam ilyen pusztító, megszüntető dologhoz, égetéshez, tűzrakóhelyhez besorolták, hogy “az aratáshoz”, tehát a nád és a vízi növényzet aratásához. Erre mondtam azt, hogy magának a gazdálkodásnak, ha a gazdálkodó ilyen területen gazdálkodik, különböző szabályai v annak. Talán nem kellene az aratást az irtáshoz, az égetéshez kapcsolni. Azt gondolom, mivel állatorvost tisztelhetünk az államtitkár úr személyében (Dr. Gombos András a fejét rázza.) - most rázta a fejét , ezt kicsit inkább ahhoz hasonlítanám, mint amiko r simogatjuk, ápoljuk az állatot, mint hogy ütjük vagy verjük, tehát a két egymáshoz viszonyított tevékenység különbözik. Nem tartom szerencsésnek, hogy ebben így szerepeljen az aratás, még akkor sem, ha a védett természetvédelmi területen a természetvédel mi hatóság engedélye szükséges, tudniillik magához az aratáshoz is engedély szükséges. Szerintem itt a felsorolás nem korrekt és nem helyes. Köszönöm szépen.
