Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
175 jogot - egy járadék formájában lehessen ezt az összeget, a műalkotás értéknövekedéséből befolyt összeget a kultúra támogatására, illetőleg a művészek szociális támogatására fordítani. (11.50) Nagyon szép célok ezek, ez benne volt a korábbi jogszabályunkban is, ám most van egy kötelezettségünk, hogy január 1jéig a jogharmonizáció keretén belül eleget kell tennünk az európai uniós irányelveknek, és itt végül is a mi eredeti jogszabályunknak három paragrafusát érinti ez. Először is a fogalommeghatározás; a fogalommeg határozásba be kellett venni a fotóművészet fogalmát, mert ez nem szerepelt benne. A jelen megfogalmazásban nekünk az az észrevételünk, hogy ez a példálózó felsorolás nem szerencsés, a jogalkalmazót félreviheti, ráadásul a törvény szövege és az indokolás e llentmond egymásnak, az egyikben falikárpit szerepel, az indokolásban meg gobelin, vagy amit sokan gobelinnek mondanak, de lényeg az, hogy a falikárpit és a gobelin nem azonos fogalmak. Ha a fogalommeghatározásban már ilyen eltérés van, akkor ott valami ne m jó. Ezért mi a példálózó felsorolás elhagyását fogjuk javasolni. Ugyancsak nem értünk egyet azzal, hogy az 5 százalékos javadalom megváltozik, és egy lépcsőzetes összeget kap majd a jövőben a jogosult. Azt elfogadjuk - és nem tudunk ellene szólni, mivel ez valóban benne van az irányelvben , hogy maximálják ezt az összeget 12 500 euróra, azzal azonban nem értünk egyet, hogy egy ilyen lépcsőzetes csökkenés legyen. Azzal se értünk egyet, amit államtitkár úr mondott, hogy ez a műemlékkereskedelmet fellendít ené. Lehet, hogy a jövedelmét a műkereskedőnek fellendíti, de nem látom be, hogy a műkereskedelmet miért lendítené fel. Ellenben rosszabb helyzetbe hozza magát a művészt vagy a művésznek a hozzátartozóját, aki túlélte. Azért hivatkoztam én a polgári törvén ykönyvre, amint Serfőző képviselőtársam is előzetes mondataiban a műalkotást emelte ki ennek az egész jogi védelemnek a tárgyaként, ezért született ez a jogszabály. A művészért született a jogszabály, a műalkotások érdekében született a jogszabály, és nem a műkereskedelem érdekében. Akkor miért kell nekünk túlmenni azon, mint amit javasol az európai uniós irányelv? Magát az egész módosítást természetesen elfogadhatónak és az általános vitára alkalmasnak tartjuk, de úgy véljük, hogy ebben a két témában módos ító indítványt kell benyújtanunk, hogy ezzel a törvény eredeti céljának megfelelően legyen módosítva a törvény. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Dávid Ibolya képviselő asszonynak, MDFfrakció. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Köszönöm szé pen. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Teljesen egyetértek, és támogatom a Magyar Demokrata Fórum nevében ennek a jó intézménynek, a részesedési jognak vagy a követő jognak a megjelenését a hazai jogrendünkben. Túl azon, hogy ez egy nagyon fontos lépés, mint parlamenti képviselőnek és mint jogalkotónak is ismételten el kell mondanom, hogy azonban nem elégséges lépés. Nem ez az első alkalom, hogy a Magyar Demokrata Fórum elnökeként szót emelek a kortárs művészet nagyobb tisztelete és nagyobb támoga tása mellett, és ismét szeretném felhívni a figyelmet, hogy a képzőművészet és azon belül a magyar kortárs képzőművészet támogatása rendkívül mostoha helyzetben van. Én szégyenkezve gondolok ma is arra, hogy nemrég elhunyt néhány nagy festőnk, Gyarmathy Ti hamér például, aki Kossuthdíjas kiváló és érdemes művész volt, a Magyar Művészeti Akadémia tagja, az én szubjektív megítélésem szerint a XX. század egyik legnagyobb magyar festője volt. De említhetném Bér Rudolfot, említhetném Prokop Pétert és még nagyon sok, szóra és tiszteletre érdemes festőnket, akik érdemtelen körülmények között, kellő figyelem hiányában, kellő méltatás nélkül, csendben távoztak. Volt, akiknek csak utóbb tudtuk meg mi magunk is halálhírét. Ez csak egy pici figyelem, ami arra irányítja rá mindannyiunk figyelmét, hogy ezen változtatnunk kellene.
