Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. szeptember 13 (245. szám) - A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
176 Én korábban levélben fordultam Bozóki András miniszter úrhoz, napirend előtt is felszólaltam ebben az ügyben. A magyar képzőművészet a magyar kultúra mostohagyermeke, a hiányosságok, az oda nem fi gyelés, a forráshiány bünteti a művészeket, és nemcsak a művészeket bünteti, hanem bünteti bizony az ezzel foglalkozó gazdasági szférát is. Itt néhány indokolásból az is kiviláglott - merthogy a műkereskedők látják ezeknek a megvásárolt képeknek utóbb több szörösen a hasznát , hogy ahhoz, hogy valaki el tudjon odáig jutni, hogy megvegyék az ő képét, ahhoz, hogy foglalkozzanak vele galériák és műkereskedők, meg kell ismerni azt a művészt. Számtalan magyar kortárs művészünk van, aki képességeit el nem érő mód on nem tud megjelenni egyébként a piacon. Talán az is feladatunk lenne, hogy hogyan tudunk fórumot, hogyan tudunk nyilvánosságot teremteni azoknak a fiatal és nem fiatal, kortárs, élő művészeinknek, akik sokkal nagyobb odafigyelést igényelnének. Ezért én ö t pontban fogalmaztam meg azokat a javaslatokat, amik, ha kiegészítjük ezzel a részesedési joggal vagy ezzel a követő joggal, akkor talán egy kicsit látványosabb eredményt is fel tudunk mutatni a kortárs művészeink felé, a kortárs művészeink pedig Európa é s hazánk felé. Az első ilyen javaslat, hogy hozzunk létre egy önálló, az államháztartási törvénnyel is összeegyeztethető alapot a kortárs képzőművészet támogatására. Míg a kulturális tárca más művészeti ágakat, így a filmet és a színházat tá mogatja - és én nem sajnálom tőlük a pénzt, tévedés ne essék, az is kevés , addig a képzőművészetre külön intézményesített költségvetési támogatást nem biztosít. Ezért javaslom azt, hogy a költségvetés különítsen el a kortárs képzőművészek támogatására eg y alapot, amely megközelítőleg akkora összeggel rendelkezne, mint amekkorát a kulturális tárca más kortárs művészeti műfajokra, filmre, színházra vagy annak támogatására és fejlesztésére fordít. Ez az alap pályázatokkal, az alanyi jogú támogatással lehetős éget biztosítana az intézményeknek és a művészeknek, hogy a magyar kortárs képzőművészet színvonala emelkedjen, megismerhetővé váljanak, adott esetben a presztízsük növekedjen, nyilvánosságot kaphassanak ezek a nagyszerű kortárs művészeink. Európa néhány o rszágában és a tengerentúlon is, ahol jobban megbecsülik a kortárs művészeket, ott például ilyen előírások szerepelnek a költségvetésből megvalósuló nagyberuházások esetén: a beruházási érték 123 százalékát köteles egyébként az építtető művészeti alkotás ok megvételére fordítani, ezzel is serkentve azt, hogy egy ország becsülje meg azokat az embereket, akik ilyen istenadta tehetséggel lettek megáldva. A második ilyen javaslatom volt a vonatkozó adók csökkentése. Mi azt javasoltuk, hogy az élő művész által alkotott műtárgy vásárlása esetén a jelenlegihez képest lényegesen nagyobb adókedvezményre legyen lehetőség. Egy háromkulcsos módszert javasoltunk, magánszemély esetén 10 százalék, de legfeljebb 100 ezer forint adókedvezményt érvényesíthessen mindenki, hog y ösztönözzük a vásárlást, és a gazdasági társaságok esetén egy kétkulcsos támogatási rendszer javasolunk. Nagyon fontosnak tartanám a számlázási rendszer reformját is, egy olyan egységes számlázási rendszert kellene bevezetni a galériák számára például, a melyiknek egy önálló tevékenységi számot tudnánk adni, mert bármilyen furcsa, jelenleg a kortárs művészeti alkotásokat használtcikk, illetőleg máshova nem sorolt iparcikkkiskereskedelem TEÁORszámmal kell jelölni. Ez egyébként degradálása a magyar kortár s művészeknek. A negyedik ilyen javaslatom volt már az Országgyűlés előtt: a nemzet képzőművésze cím létrehozása. Mi azért kezdeményeztük ennek a címnek a létrehozását, mert volt már gyakorlat arra, hogy a nemzet sportolója, a nemzet színésze díjat alapíto ttunk - bármilyen formában, országgyűlési és parlamenti kívüli , és mi a kormányt arra kértük, hogy az egyetemes művészet ápolása érdekében tegye meg azt, hogy a szakmának lehetősége legyen évente ennek a nemzet képzőművésze címnek az átadására. (12.00)