Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
1666 társadalmi kapcsolatainak erősítése terén kiemelkedő tevékeny séget folytatott, vagy arra életpályája elismeréseként érdemes.” Hozzá szeretném fűzni azt, hogy más fegyveres szerveknél, illetve rendvédelmi szerveknél ezt a gyakorlatot a törvény megengedi, így tulajdonképpen korábban a mi felügyeleti körünkbe tartozó h atárőrség esetében vagy a rendőrség estében vagy akár a Pénzügyminisztérium felügyelete alatt álló pénzügyőrség esetében ezt a nyugállományban történő egyszeri előléptetést már gyakorolják. Így tehát a fegyveres testületek és a fegyveres erők személyi állo mánya között egy bizonyos ki nem mondott finom feszültség is létrejött, amit ez a kapcsolódó módosító javaslat orvosolni kíván. Úgy gondolom, hogy a holnapi nap folyamán a honvédelmi bizottság meg fogja tárgyalni, és valószínűleg hasonlóan, ahogy az alapja vaslatot, Keleti György elnök úr javaslatát támogatta, bízom benne, hogy ezt is támogatni fogja. Nyilvánvalóan bizonyos fokú többletterhet és felelősséget jelent ez a miniszter számára, de úgy gondolom, hogy ezt a cél érdekében meg kell tennie. Köszönöm sz épen. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm. Megadom a szót Dobó László képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ajánlás 3., 5., 6., 12., valamint 9. pontjával kapcsolato san szeretnék néhány szót szólni, és mint ahogy azt az általános vitában is elmondottam, a módosító javaslatainkat, melyet a Fidesz soraiból nyújtottunk be, elsősorban a jogbiztonság előteremtése, pozitív életpálya feltételeinek előteremtése, a kedvezménye k csorbítása ellen ható folyamatok váltották ki. Sajnos a bizottsági ülésen egyértelművé vált a minisztérium jelen lévő képviselője szájából elhangzottak alapján, hogy minden olyan módosító javaslatunk, amelynek bármilyen fajta költségvetési vonzata van, s ajnos nem támogatható, még akkor sem, ha ez az előbb elmondottakat, akár a jogbiztonságot, akár a pozitív életpályát kívánná szorgalmazni. Az ajánlás 3. pontjában módosító javaslatot tettünk arra vonatkozóan, hogy a leszerelés napjáig minden járandóságot k i kell fizetni a katonának, tehát a kifizetés nem történhet meg e nap után, következésképpen a törvény ne tegye lehetővé, hogy a kifizetés nem rögzített módon elodázódjék. Itt egyértelműen a jubileumi jutalom összegére vonatkozik a módosító javaslatunk. Vé leményünk szerint ez is a jogbiztonság tárgykörébe tartozó módosító javaslat. Az ajánlás 5. pontjában leszerelési segéllyel kapcsolatosan tettünk javaslatot. Véleményünk szerint pont azért, hogy a katona életpályája kiszámítható legyen, és a szolgálatban e ltöltött időszakot progresszív módon jutalmazzuk a leszerelési segéllyel is, ezért módosító javaslatunk lényege az, hogy hattíz év után évenként további 1,2 havi, tizenegyhúsz év után további egyhavi távolléti díjjal azonos leszerelési segélyre legyen jo gosult a katona. Ehhez tartozik az a módosító javaslatunk, hogy akinek szolgálati viszonya két évnél rövidebb szolgálati idő alatt szűnik meg - kivéve a szolgálati viszonyának megszüntetése, vagy a törvényben egyéb helyen szabályozott módon szűnik meg , a z ebben foglaltak alapján szintén kerüljön sor leszerelési segélyre. Azt gondoljuk, hogy itt a progresszivitás a legfontosabb, és nyilvánvaló, hogy a mai viszonyok között, amikor még a professzionális haderő nem teljes mértékben állt be és forrott ki, hoss zabban tartó szolgálati viszonyra kell ösztökélni a katonákat, és ezért lényeges és megfontolandó a progresszivitásnak ilyen módon történő szabályozása. Az ajánlás 6. és 12. pontja összefügg egymással. Itt véleményünk szerint hibásan az előmeneteli rendsze r tekintetében olyan szabályozást kíván bevezetni a törvénymódosítás, mely 2012. január 1jével lépne hatályba. Azt gondoljuk, hogy jelen pillanatban sem teljesen kiforrott az előmeneteli rendszer, ez gyakran változik, ezért meglehetősen sérti a jogbiztons ágot, és egyébként meglehetősen érdekes megoldás az, hogy hét évvel később kíván egy szakaszt életbe léptetni a jogalkotó.
