Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1661 valamilyen gazdasági társaságba. Régebben nem voltak azért olyan kényesek ebben az ügyben, persze ez a magántulajdont érintően sem állja meg íg y a helyét. Amikor azt kérem, hogy tegyünk pontot az elidegenítés végére, az annyit jelent, hogy hasonlóképpen helyezzük hatályon kívül a lakástörvény elidegenítési fejezetét, írjuk be a polgári törvénykönyvbe azt az egyetlenegy mondatot, hogy a bérleti sz erződéssel rendelkező természetes személynek elővásárlási joga van - és pont. És innentől kezdve az önkormányzatok saját jogon saját tulajdonukkal, közvagyonnal felelősen gazdálkodva vagy eladják a lakásokat vagy nem, a műemléket hasonlóképpen a komfort né lküli szobakonyhás lakáshoz és a szabadon álló épületekhez. Ide kellett volna eljutni. Ha ezt terjesztette volna elő a kormány, akkor azt mondtuk volna, hogy végre van egy előrelépés, mert az elidegenítés rémtörténete befejeződik, és mindenütt a normális gazdálkodás és tulajdonlás formái erősödnek a polgári törvénykönyv alapján. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Nem ez történt, éppen ezért nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Devánszkiné Mo lnár Katalin képviselő asszonyt illeti a szó. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Sokszor nem egészen értem, amiről beszélünk, de most hadd hívjam fel a szíves figyelmüket arra, hogy a 19essel kapcsolatosan mondta a képviselő úr, hogy mi rétesté sztaként akarjuk húzni az elidegenítést. Képviselő urak, az ügy még nem záródott le. Természetesen vannak még ilyen ügyek, ezeket kezelnünk kell. De ha ön azt mondja, hogy egy polgári törvénykönyvi szabályozás szerint elővásárlási joga van a bérlőnek, pont , akkor tessék már nekem megmondani, hogy amiről Salamon képviselő úr az előbb beszélt, az a védelem hol valósul meg?! Az egyik szóval kérjük a védelem nagyfokú kiterjesztését, a másik mondattal pedig azt mondjuk, hogy szabadítsuk fel, és a polgári jog tör vényei szerint egyértelműen tegyük lehetővé, hogy az önkormányzat a saját vagyonával rendelkezzék. (15.40) Igaza van, képviselő úr, de vélhetően ez majd 1520 év múlva következik be, amikor majd a bérlő dönthet arról, hogy vagy önkormányzattól vesz bérbe e gy lakást megfelelő körülmények között, vagy magánszférában bérel, egyébként állami vagy önkormányzati támogatással egy másik lakást. Ma még nem tartunk itt. Ma még kénytelenek vagyunk védeni az önkormányzati bérlőket, mert nekik tudjuk igazából egyedül bi ztosítani azt, hogy a rossz szociális helyzetük miatt bérlakásban lakhatnak. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezártam. Megnyitom a rész letes vita utolsó szakaszát az ajánlás 26. és 27. pontjaira. Ezek a hatályba léptető rendelkezések. Megadom a szót Salamon László képviselő úrnak, a Fideszből. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Az ajánlás 26. pontjával kívánok fo glalkozni, amely a törvény hatályba léptető rendelkezéseivel kapcsolatos; nyilván nem a technikai természetű kérdésekkel, hanem olyan két, a hatálybalépés témaköre keretében rendezett kérdéssel, ami érdemi. Az egyik a most hatályos lakástörvény 43. § (2) b ekezdésének hatályon kívül helyezésével kapcsolatos. Ez a rendelkezés a következőképpen szól: “Az önkormányzati helyiségre - ha a törvény másként nem rendelkezik - a határozatlan időre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül öt évig a 24. § (1) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve felmondani nem lehet.” Jelenleg tehát az
