Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
1602 szóló törvény előkészítésének fázisában a b eszállítók, sőt a kereskedők, az ebben a beszerzési ár alatti értékesítésben vesztes kereskedők is azon az állásponton voltak, hogy sokkal szigorúbb szankcionálásra van szükség. Nem látom indokát annak, hogy ez az igény például az agrárrendtartási törvény, mondjuk úgy, záró rendelkezések közötti módosításában miért nem került bele ebbe a mostani törvényjavaslatba. Vagy, és utalok az egyik ellenzéki képviselő úr felszólalására, az sem lényegtelen, hogy milyen eljárásrendben kerül sor az érvényesítésre, hisze n az egyik komoly gond éppen az volt, azért nem tudtak, mertek lépni a beszállítók, hogy aki ezeket az eljárásokat kezdeményezi, az biztosra veheti, hogy betart neki a kereskedő. Ebben semmilyen új garanciális elemet nem érzékelek, tapasztalok - örömmel ve nném, ha a vita során kiderülne, hogy ezt rosszul látom. Úgy gondolom, az sem lenne igazából elvetendő dolog, merthogy itt elhangzott, hogy nincs szó a törvényben a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmáról. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenkit arra kére k, hogy üsse föl a törvényjavaslat első oldalát, és a bevezető részben megtalálják azt, hogy erről a fontos kérdésről az a magatartási kódex fog rendelkezni, amely a tisztességes kereskedelmi gyakorlatot, a fogyasztókkal szembeni magatartást, és itt írja, hogy “vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának” a korlátozását fogja jelenteni. Nagyon boldog lennék és örülnék neki, hogyha ennek a magatartási kódexnek az előképe, a tervezete is itt lehetne, vagy hogy abban mit gondolnak szabályozni. Azt hiszem, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmánál indokolt lehet nem pusztán a beszállítók, egyébként teljesen jogos védelme, hanem többek között a büdzsé védelme is, hiszen a beszerzési ár alatti értékesítés egyidejűleg áfarövidítés is. Én nem mo ndanám, hogy áfacsalás, ezt talántalán esete válogatja, de hogy rövidítés, az biztos - kevesebb áfa folyik be, ezáltal tehát a büdzsé is és az ezzel kapcsolatos vágyaink, reményeink is csökkennek. Egyetértek azon hozzászólásokkal, és mindenképpen a tárgya lt törvényjavaslat javára szolgál, hogy az éjszakai nyitva tartás jegyzői korlátozását rendezi zaj esetén. Felteszek egy egyszerű kérdést, amit egyébként nekem a fogadóórákon az óbudai szenvedő alanyok azért el szoktak mondani: és a fényhatás nem okozhat p ihenést zavaró korlátozást? Vagy bűz nem okozhat ugyanilyet? Én azért javaslom végiggondolni, hogy kizárólag a zajt tekintjüke egyetlen olyan körülménynek, amely okot adhat a jegyző eljárására. (11.00) A jelentős piaci előnyről sok szó esett, azt gondolom , hogy az egyik leginkább üdvözölhető újítása a törvényjavaslatnak ennek a bevezetése. Túl azon, amit jeleztem a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma kapcsán, hogy nem igazán látható, hogy mennyivel több garancia van arra, hogy ebben az esetben valóban a visszaélő kereskedővel szemben tényleges eljárás lesz, szeretnék utalni arra, hogy az erről szóló 6. § olyan megfogalmazásokat tartalmaz, hogy a beszállító indokolatlan megkülönböztetése; vagy a költségek aránytalan áthárítása; vagy szerződéses feltétel ek beszállító hátrányára történő indokolatlan utólagos megváltoztatása és hasonlók - indokolatlan és aránytalan. Én jogászember vagyok, tudom, hogy van, amit a jogalkalmazói gyakorlatnak kell kialakítania. Node kérem, ez azért meglehetősen gumiszabály egy olyan szituációban, amiben mind az indokoltság, mind az indokolatlanság ugyanabban a hierarchikus rendben érvényesül, ahol egy erőfölénnyel élő és egy vele szemben kiszolgáltatott helyzetben lévő beszállító között mutatkozik. Fontos lenne tudni, hogy mit g ondolnak a törvény előkészítői az indokolatlanság és aránytalanság lehetséges későbbi értelmezéséről. Ma napirend előtt a kenyér világnapja kapcsán a pékekről is szóltam. Most azért hozom ezt ide, mert bizony azokban az üzletekben, hipermarketekben, szuper marketekben ma már nem egyszerűen csak kereskedelmi tevékenységet folytatnak, hanem ott sütnekfőznek, ahogy éppen tetszik. Ez a helyzet nem megnyugtató, nem tartalmaz - és én ezt hiányául rovom föl a törvényjavaslatnak - az ilyen kereskedelmi üzletben fol ytatott termelő, feldolgozó tevékenységgel kapcsolatos még csak utalásszerű gondolatot sem a törvény, holott ez, teljesen nyilvánvaló, az adott üzletben folytatott
