Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
1598 amely felett a kereskedelmi vállalkozás jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül. A szabályozás minden olyan kereskedelmi vállalkozást jelentős piaci erőnek minősít, amelynek kereskedelmi tevékenységéből sz ármazó éves forgalma a 150 milliárd forintot meghaladja, illetve piaci részesedése az adott területen a kereskedelmi forgalomból nagyobb mint 10 százalék. Természetesen ezeken a számokon lehet vitatkozni, ezeket a határértékeket lehet lejjebb szorítani - n yilván ez majd a parlamenti vita eredményétől fog függeni. A visszaélés egyes eseteit a javaslat felsorolja, így idesorolható a beszállító indokolatlan megkülönböztetése, az értékesítési lehetőségek korlátozása, a szerződési feltételek utólagos, hátrányos és egyoldalú megváltoztatása. A jelentős piaci erővel való visszaélés esetén a Gazdasági Versenyhivatal jár el, az erőfölénnyel való visszaélés eljárási szabályai szerint. A tervezet a jelentős piaci erő fogalmának bevezetése mellett nem szabályozza külön a beszerzési ár alatti értékesítést, hiszen a visszaélésre alkalmat adó piaci pozíciót komplex módon kezeli, és általában tilalmazza azon piaci magatartásokat, amelyek az alkupozíció egyoldalú kihasználását idézik elő. A tervezet tehát egy sokkal összetett ebb szabályozást vezet be. Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmának elmaradása a törvénytervezetből vitát vált ki. Hiszen vannak ennek az itt nem megjelenő intézkedésnek előnyei, hátrányai. Mi a magunk részéről úgy gon doljuk, hogy ennek a beszerzési ár alatti értékesítési tilalomnak a hátrányai jelentősebbek lennének, mint az előnyei, és ezért egyetértünk vele, hogy külön nevesítésre nem kerül a törvényben. Hiszen ha csak arra gondolunk, hogy ezek a láncok milyen erőföl ényben vannak a beszállítókkal szemben, akkor mindjárt következtethető ebből az, hogy ha ezt a tilalmat törvényileg megfogalmaznánk, abból egyszerűen az következne, hogy olyan nyomott átadási árakra lennének kényszerítve a kis- és közepes beszállítók, hogy az átadási áruk lenne egyenlő a beszerzési ár alatti értékesítés gyakorlati árával, vagy mindez növelné a határokon túli beszerzést, de különben alkotmányossági aggályokat is fölvethetne, a tulajdonnal való szabad rendelkezés megsértésének alkotmányossági aggályát jelenthetné a dolog. Tehát mindent összevetve egyetértünk azzal, hogy a törvény külön nevesítve ezt nem tartalmazza, hanem védőernyőként a jelentős piaci erő fogalmával igyekszik a kis- és középvállalkozók és beszállítók segítségére sietni, és e z egy jobb megoldás. Fontos része a törvényjavaslatnak az a paragrafus, ahol a nyitva tartás, ez az oly kényes, nagy szakmai vitákat kiváltó kérdéskör kerül szabályozásra. A tervezet szerint a nyitvatartási időt a jelenlegi hazai gyakorlatnak megfelelően a kereskedő állapíthatja meg oly módon, hogy üzletpolitikai elgondolásait összehangolja a környezetében élő lakosság igényeivel, figyelemmel persze az alkalmazottak érdekeire is. (10.40) Tömören szólva, tehát megmarad a vasárnapi nyitva tartás lehetősége, a mely már olyannyira beépült a magyar vásárlói szokások, vásárlói attitűdök közé, hogy azt figyelembe nem venni egyszerűen nem lehetséges. Ugyanakkor a tervezet a kereskedelmi dolgozók érdekeinek szem előtt tartására is törekszik, ezért munkaszüneti napokon , a 12 piros betűs ünnepnapon az üzletek nem nyithatnak ki. A tervezet ebben a tekintetben csak az idegenforgalmi szempontból kiemelten fontos területeken engedélyez kivételt abban az esetben, ha az adott település önkormányzata úgy dönt, és külön rendelet et alkot arról, hogy például a területén augusztus 20án mégis nyitva tarthatnak a kereskedelmi egységek. Ez vitakérdés, emellett is, ellene is szólnak érvek, nyilván a parlamenti vita során majd eldöntjük, hogy minek adunk hangot a törvényben. A törvényja vaslat - többek, akár indokoltnak és jogosnak tekinthető várakozása ellenére - nem tartalmazza a nagy területű kereskedelmi egységek létesítésének és működtetésének szabályait. Emellett is szólnak érvek, nyilván ez is megvitatásra kerül, idő hiányában nem tudok erre kitérni.
