Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1594 A foglalkoztatás területén is rendelkezik a törvény, hogy a kereskedelmi tevékenységh ez meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy szükséges, csak ilyen végezhet kereskedelmi tevékenységet. E rendelkezés elősegítheti a szolgáltatások magasabb színvonalának elérését, ugyanakkor a biztonságot is jelentősen érinti, különösen az élelmis zerbiztonság területén. Hangsúlyos szerepet kapnak a fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezések a törvényben. Nevezetesen rendelkezik például a törvény arról, hogy a kereskedőnek rendelkeznie kell az áru eredetét hitelt érdemlő módon igazoló bizonylattal. E re ndelkezés alapján tehát az ellenőrzés során nyomon követhetővé válik a termék eredete, ezzel csökkenhet a fogyasztók megtévesztésének a kockázata, biztosítható a kereskedés színvonala, a fogyasztók érdekvédelme. Szintén előírja a törvény, hogy a panaszok, bejelentések és javaslatok bejegyzésére vásárlók könyvét kell biztosítani minden egyes kereskedőhelyen. Kulcskérdése a szabályozásnak, amely már másutt is sok vitát váltott ki, az üzletek nyitvatartási ideje, amelyről úgy rendelkezik a törvény, hogy egyrés zt a foglalkoztatottak érdekeinek, a munka törvénykönyve előírásainak figyelembevételével, de a piaci követelményeket, a versenyképességet is tükröző módon maga a kereskedő állapítja meg bizonyos korlátozások mellett. A kereskedelmi vállalkozások, különöse n a mikro, kis- és középvállalkozások számára ugyanis a működőképesség megtartásához, illetve javításához fontos eszköz, hogy a kereskedő az üzlet nyitva tartását a vásárlói, turisztikai igényekhez alkalmazkodva állapítsa meg. Különösen érvényes ez akkor, amikor valaki mikrovállalkozásként a saját üzletét vezeti, a saját turisztikai, mondjuk így, panziójában önmaga foglalkozik ezzel, tehát túlzó lenne a törvénynek ilyen területen beavatkoznia. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni azokra a piaci tapasztalatokr a is, ami elsősorban a nagy szupermarketláncokat érinti, hogy a nagyobb áruházak egész heti forgalmának mintegy 40 százalékát a hét utolsó napján bonyolítják le. Lényeges, hogy a munkaszüneti napokra, az úgynevezett piros betűs ünnepekre vonatkozó nyitva t artást a törvényjavaslat megtiltja. Ugyanakkor - és ez tisztázandó lesz a későbbi vita során - az illetékes települési önkormányzat képviselőtestülete, a település jegyzője a tilalom alól bizonyos felmentéseket adhat. Ez ugyanakkor figyelembe kell vegye a lakók nyugalmának, a pihenéshez való jognak a biztosítását, tehát az éjjel 22 óra és reggel 6 óra közötti nyitva tartás csak külön engedély, külön vizsgálat alapján lehetséges, amelyben nem a vásárlók, hanem az ott lakók pihenéshez való joga az elsődleges . Foglalkozik a törvény azzal is, hogyan lehet körülírni a jelentős piaci erő kategóriáját. Úgy gondolom, hogy ez további szabályozást igényel, de ami a törvényben szerepel, az jelenleg egy 510 százalékos forgalmi részesedés az adott piaci területen, ez ö sszhangba hozható a piaci erővel való visszaélés veszélyével; illetve, amin szintén vita folyik, hogy milyen mérték képezze a vizsgálat alapját. A törvényjavaslat jelenleg 150 milliárd forintos forgalmi értéket rögzít, ami egy határa lehet a jelentős piaci erőnek, illetve a részesedés 10 százalékának az elérése. Szintén kapcsolódik ilyen vélelem ahhoz a helyzethez is, ha a kereskedő a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös helyzetbe kerül. Ilyen sajnálatos piaci helyzetbe - mármint a beszállítók számára sajnálatos helyzetbe - a nagyáruházak, valamint azok a beszerzési láncok kerülhetnek, akik nagy területet fednek le, és a földrajzi adottságok miatt sem kerülhet másokkal szebb kapcsolatba a beszállító. A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozással sze mben a mikro, kis- és középvállalkozó beszállítókat védeni kell, azok kiszolgáltatott helyzetét enyhíteni szükséges. Tisztelt Országgyűlés! A kereskedelemről szóló T/17701. számú törvényjavaslatot az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja a lakosságot és a z egész nemzetgazdaságot közvetlenül érintő, magas színvonalú törvényjavaslatnak tartja, általános vitára bocsátását és elfogadását támogatja. (10.20) Természetesen a vita során megfogalmazódhat számos olyan módosító indítvány, amelyek még elérhetőbbé tesz ik azokat a célokat, amelyek a törvény előkészítése során megfogalmazódtak. Ilyen területnek tartjuk a mikro, kis- és középvállalkozó beszállítók, valamint a hasonló kategóriájú
