Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
1595 kereskedők védelmének érdekében, továbbá a fogyasztók védelme érdekében a köv etkezők meggondolását: a jelentős piaci erő felhasználására vonatkozó feltételek szigorítását, a nagy eladóterű áruházak létesítésének szabályozását és a beszerzési ár alatti értékesítésre vonatkozó tilalmat. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur L ászló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most felszólalásra következik Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője, tízperces időkeretben. Öné a szó, parancsoljon! HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ennek a törvénynek az előterjesztése során tulajdonképpen tetten érhető a törvényhozás minden baja, minden hátulütője. Sokat beszélünk - különösen most, hogy megindult a kampány - egy kisebb állam lehetőségéről, a hatékonyság növeléséről, de amikor elérkezik a lehetősége annak, hogy az állam és a politika határait visszább húzzuk, akkor ezzel a lehetőséggel nem élünk. Az előttünk fekvő törvényjavaslat kínos pontossággal igyekszik megkülönböztetni magát az 1978as belkereskedelm i törvénytől, de szerkezetét, struktúráját, gondolatiságát tekintve aligalig különbözik attól. Az rendben van, hogy néhány új fogalmat - ami azóta elfogadottá vált a kereskedelmi nyelvezetben - beiktat és alkalmaz, de a gondolatisága nem változott, azt is mondhatnám, mintha kísértene a múlt. Mintha a törvény előkészítői nem vették volna figyelembe vagy nem vették volna észre, hogy tizenöt évvel ezelőtt itt rendszerváltás történt, áttértünk a piacgazdaságra, több motiváltságú és több szereplője van ennek az óriási piacnak, és ezek között a szereplők között kellene valamilyen egyensúlyt teremteni, az új feltételeket megszabni. A kérdés az, hogy az új feltételeket kinek kellene megszabnia. Az előbb azt mondtam, itt lenne a lehetőség, hogy éljünk azzal, hogy a politika a hatókörét egy kicsit saját maga korlátozza, és ha nem akar az élet minden területébe beleszólni, akkor erre most ragyogó alkalom nyílott volna. Az én módosító javaslatom kísérletet tesz arra, hogy ennek érvényt szerezzünk. Tegnap volt ennek a tö rvénynek a Parlamenti naplóban a vitája. A bejátszásokban négy szakmai érdekvédelmi szervezet véleményét ismerhettük meg. A négy szakmai szervezet véleménye - egytől eltekintve - határozottan elutasító volt, de a negyedik is csak részben fogadta el a törvé nytervezetet, tehát nem értettek egyet a törvénytervezetben foglaltakkal. Ha valóban olyan törvényt, olyan előírásokat vagy feltételrendszert szeretnénk teremteni, ami a kereskedelem dolgozói, szereplői és a vásárlók érdekeit szolgálja, akkor egy ilyen sza bályzat elkészítését illene rábízni azokra, akik ehhez igazán értenek. Azt hiszem, kevés olyan parlamenti képviselő van, aki mögött jelentős, mérhető kereskedelmi múlt áll, kevés olyan minisztériumi tisztségviselő van, aki nagy eredményeket tudhatna magáén ak a kereskedelem területéről, viszont úgy viselkedünk és úgy állunk a törvényhozás során ehhez az ügyhöz, mintha a zsebünkben lenne a bölcsek köve. Normálisan működő piacgazdasággal rendelkező országokban egy ilyen törvény vagy egy ilyen szabályrendszer m egalkotását a jól működő kereskedelmi kamarára illik bízni. Ennek több oka van, egyfelől ők ismerik igazán ennek a piacnak, ennek a gazdasági ágazatnak a belső törvényszerűségeit, a belső szabályait. Ők tudják, mit kell tenni annak érdekében, hogy ennek a szakmának a társadalmi elfogadottsága, presztízse, színvonala megőrizhető legyen. Ők tudják, hogy mik azok a hibák, mik azok a bajok, amelyeknek az elkövetését szigorúan büntetni kell, s nemcsak azért, hogy a fogyasztók érdekei érvényesüljenek, hanem azért is, hogy a szakma társadalmi elfogadottsága, presztízse is megmaradjon. Sajnos ennek a törvénynek az előkészületeiből a gazdasági élet e fontos szereplői - mint például a kereskedelmi kamara - kimaradtak, az anyagból úgy látom, hogy még az előkészületekbő l is.
