Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
1593 törvény is foglalkozzon ezzel a kérdéssel, és szerepeljen a beszerzési ár alatti értékesítés kategóriája, illetve tilalma is az előterjesztésben. (10.10) Azt is megfogalmaztuk, engedve a többségi akaratnak, ha már egyszer a parlament napirendre tűzte, általános vitára vette az előterjesztést, élni szeretnénk azzal a lehetőséggel, hogy a módosító javaslatoknál találjuk meg azokat a közös nevezőket, amelyeket - mondom még egyszer - mindannyian hasonló módon látunk, és reméljük, hogy ezáltal egy jó kereskedelmi törvényt tudunk majd alkotni. Köszönöm szépen a türelmet. (Taps a Fidesz sorai ból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Legelőször Józsa István képviselő ú rnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kereskedelemről szóló törvény tárgyalásával a Magyar Országgyűlés egy alaptörvény tárgyalását ke zdi meg. A kereskedelem egyfelől mindannyiunkat érint mint fogyasztókat, ugyanakkor szintén jelentős mértékben érinti azt a több mint félmillió embert, aki az ágazatban dolgozik, és hasonlóan nagyon sokakat érint más ágazatban, mezőgazdaságban, iparban, sz olgáltatásban, akiknek tevékenysége a kereskedelem, a vendéglátás révén hasznosul. A kereskedelmi ágazat magyarországi helyzetéről elmondhatjuk, hogy a GDPhez történő hozzájárulása dinamikus mértékben nő, jelenleg 12 százalék, ugyanakkor a közvetlenül az ágazatban foglalkoztatottak aránya 14 százalék, ami szintén igen jelentős. Megállapíthatjuk, hogy a kereskedelem a magyar gazdaság meghatározó ágazata, amelynek szabályozásához egy alaptörvényre, felelős döntésre van szükség. A jelen előterjesztés egy több mint huszonöt éves törvényt, az 1978. évi I. számú, a belkereskedelemről szóló ágazati törvényt váltja le. Az Európai Unióval szemben fennálló jogharmonizációs kötelezettségeink teljesítése során számos rendelkezés már korábban kikerült a törvényből, az v alósággal kiüresedett, ugyanakkor új törvény nem születése révén ezek alacsonyabb szintű jogszabályokban, rendeletekben kerültek szabályozásra, más részük, amelyek fontosak voltak a piac működése szempontjából, önálló törvényben fogalmazódtak meg. Ilyenek például a fogyasztóvédelem, a versenyjog vagy a gazdasági reklám területe, amely önálló törvény keretében már hatályban van. A kereskedelmi ágazatban bekövetkezett változásokat, átalakulásokat a szabályozás mindössze a rendeletek szintjén követte; időszerű , hogy a törvényi rendelkezések átfogó módosítása, korszerűsítése is megtörténjen. A törvényjavaslat megalkotásának célja az átalakult gazdasági környezetnek és jogi struktúrának megfelelő szabályozás kialakítása egy egyszerű, betartható és egyenlő esélyek et teremtő törvény megalkotásával. Ebből következik, hogy keretszabályozásról van szó, amely az alapvető fogalmakat, alapvető folyamatokat, alapvető feltételeket rögzíti, és felhatalmazást ad a további rendelkezések kidolgozására. Rövid áttekintésként hadd szóljak arról, hogy milyen főbb szabályokat tartalmaz a törvényjavaslat. Újszerű és a mindennapok gyakorlatával összhangban van, hogy a törvény foglalkozik a jelentős piaci erővel való visszaélés tilalmával, illetve ennek alapvető szabályozásával. A törvé nyjavaslatban megjelennek a kor követelményeinek megfelelő olyan, eddig nem szabályozott fogalmak is, mint az internetes kereskedelem vagy a jelentős piaci erő, az ár alatti értékesítés tilalma. A kereskedelmi tevékenység végzésének feltételeire vonatkozó szabályozás alapján törvényi szinten kerül rögzítésre, hogy kereskedelmi tevékenység fő szabályként kizárólag csak működési engedéllyel rendelkező üzletekben folytatható.
