Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 18 (256. szám) - A kereskedelemről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - CZERVÁN GYÖRGY, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1592 Összességében a bizottság többsége a törvényt általános vitára alkalmasnak tartotta, és a szükséges módosítások beépítése után elfogadásra ja vasoljuk a parlamentnek. Azt gondolom, mivel eléggé konszenzusos és nem pártfüggő vélemények alakultak ki ezen a bizottsági ülésen, jó esély van arra, hogy olyan közös módosító javaslatokkal kerüljön ez megfogalmazásra, amely egy általános politikai akarat kifejezésére is alkalmas, és általában védené a beszállítók és a fogyasztók érdekeit. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, alelnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Czerván Györgynek, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményeket ismerteti. Parancsoljon! CZERVÁN GYÖRGY , a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Ahogy elhangzott az előttem szólótól, Gőgös képviselőtársamtól, múlt héten szerdán megtárgyalta a mezőgazdasági bizottság a kereskedelmi törvénytervezetet, és tulajdonképpen az a furcsa helyzet alakult ki, hogy nem is kellene nekem elmondani a kisebbségi vélemén yt, mert Gőgös képviselőtársam többségi véleményként megfogalmazta a kisebbség által megfogalmazottakat is, tulajdonképpen csak a konklúzióban volt egyet nem értés, hogy általános vitára alkalmase az előterjesztés vagy sem. A 13 kormánypárti képviselő sze rint módosító javaslatokkal kezelhető a kérdés, az ellenzéki képviselők pedig azt mondták, az a véleményünk, miután minden oldalról, kormánypárti, ellenzéki oldalról ugyanazok a dolgok fogalmazódtak meg, lehet, hogy célszerű volna egy új előterjesztést tár gyalni. Abban valamennyien egyetértettünk, hogy a törvény nagyon fontos. Ahogy az államtitkár úr is mondta, a nemzetgazdaságon belül a kereskedelem a foglalkoztatási, illetve a GDParányokat tekintve 1214 százalékot ér el, és ez a bizonyos '78as belkeres kedelmi törvény valóban már megújításra, felújításra szorulna. Mezőgazdasági vagy agrárgazdasági szempontból nagyon fontos, hogy az üzemanyag- és a gépkocsikereskedelmet kivéve az élelmiszerkereskedelem az összkereskedelmi tevékenység több mint 50 százal ékát jelenti. Másrészt agrárgazdasági szempontból elég érzékeny területről van szó, amikor a kereskedelemről beszélünk, ezen belül, mondjuk, az élelmiszerkereskedelemről, hiszen az európai uniós csatlakozás után az élelmiszerexportot, importot tekintve e lég kedvezőtlen tendenciák alakultak ki; vagy ha az élelmiszerbiztonsági kérdésekre gondolunk, a vásárlók védelmére vagy a kis- és középvállalkozások védelmére, támogatására, akkor bizony szeretnénk egy olyan kereskedelmi törvényt látni, ami valamiféle sz empontból megnyugtató válaszokat ad ezekre a problémákra és dilemmákra. Konkrétan megfogalmaztuk, és még egyszer mondom, kormánypárti és ellenzéki képviselők is egyaránt, hogy a szándék ellenére ez az előterjesztés a multinacionális cégek javára módosítaná a törvényt, tehát véleményünk szerint igazából nem valósulna meg a kis- és középvállalkozások védelme. Szintén fontos észrevétel volt, hogy hatástanulmányokat nem tesz kötelezővé az előterjesztés. Többen megfogalmazták aggályaikat a 150 milliárdos értékha tárral kapcsolatosan. Az is egyértelmű volt, hogy az érdekképviseletek sem lelkesednek kifejezetten ezért a törvényért, illetve a törvényjavaslat ilyetén beterjesztéséért. A mezőgazdasági bizottság ülésén ott volt az ÉFOSZ képviselője, és tulajdonképpen eg yetértett a kritikai megfogalmazásokkal, amelynek a középpontjában, ahogy elhangzott a többségi vélemény oldaláról is, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalma nagyon határozottan felmerült. Tehát az egy dolog, hogy az agrárrendtartási törvény szabályozz a ezt a kérdést, az megint egy más dolog, hogy milyen szankciókkal és hogyan érvényesül ez. Mindenféleképpen az fogalmazódott meg, hogy ragaszkodunk ahhoz, hogy a kereskedelmi