Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 17 (255. szám) - A luxusadóról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉLŐ NORBERT (MSZP):
1565 és a közteherviselésnek az a fajtája, ami tulajdonképpen elvála sztja a konzervatív és a szociáldemokrata pártokat egymástól. (Font Sándor: Most mondta el Mécs Imre, hogy milyen igazságtalanságokat tartalmaz!) Font képviselő úr, én is meghallgattam önt, kérem, hogy ön is hallgasson meg engem, vagy csöndesebben beszélge ssenek egymással! Tehát ez az adó egy igazságos adó. Én azt mondom, hogy ilyen igazságosságot igenis meg kell tenni a magyar adórendszerben, és végre volt bátorsága egy pártnak felvállalni azt, hogy van luxusadó, hogy igenis az, aki többet keres, fizessen egy kicsivel többet, még a teherviselő képesség határán belül, mert ez a 0,5 százalékos adó, főleg 100 millió forint fölött, rendkívül kicsi adó. (Tállai András közbeszól.) Fogok arra is válaszolni, Tállai képviselő úr. (23.20) Nagyon ideges! Sok kávét ivo tt esetleg? Vagy nem tudom, mi történt önnel! (Tállai András: Ne személyeskedj!) Csak azért kérdezem, mert mindig belebeszél. Én végighallgattam önt, nyugodtan. (Font Sándor: Látom az idegesség jelét!) A következő: tehát azt mondom, hogy ez a luxusadó mind enkire vonatkozik, mind a luxusbaloldalra, mind a luxusjobboldalra, és ha olyan van, amit önök javasolnak a módosítóikban, akkor az nem tartozik a luxusadó tárgya alá, viszont az, hogy Gyurcsány Ferencre találjanak ki adót, az nyilván nem ide tartozik. Abb an az esetben egyébként Gyurcsány Ferencnek, ha csak ők használják ezt az uszodát (Tállai András: A törvények itt születnek!) , mindenképpen adózni kell, tehát amit kifejtettem önöknek, ő is adó alanya, és nyilvánvaló, hogy Gyurcsány Ferenc adót fog fizetni , mint ahogy mindenki, aki százmillió forint fölötti ingatlannal rendelkezik. Az igazságosság jegyében én azt mondom, hogy ez a törvényjavaslat lehet, hogy nem a lehető legjobb, viszont mindenké ppen be kellett vezetni. Az igazságosság megkívánja azt, hogy ez az adó, ami most előttünk van, bizonyos korrekciókra szoruljon, mégpedig abban a vonatkozásban, amit Kékesi képviselőtársam adott be, mégpedig úgy, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő la kásokat semmiképpen ne érintse. Tehát én arra hívnám fel tisztelt képviselőtársaim figyelmét, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő és többlakásos, társasháznak még nem minősülő, de többlakásos lakrészekből álló házaknál igenis figyelembe kell azt venni , hogy egyes lakásokra ne vonatkozzon ez az adó. Ezt Kékesi képviselőtársam javaslata egyébként megoldja, és innentől kezdve azokra nem vonatkozna ez az adó, akik mondjuk, ötenhatan laknak egy akár 150 milliót érő házban, viszont személyenként nem éri el a 2025 millió forintot sem az ő lakrészük. Úgyhogy ezt mindenképpen meg kell tenni. A másik dolog, amihez szólni szeretnék, hogy nem jó az a javaslat, ami a kerületekhez telepítené ennek az adónak a megállapítását. A fővárosban már a forrásmegosztás kapcs án is azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok vita van a főváros és a kerületek között ez ügyben, és igenis azt mondom, hogy ezeket az adókat, ugyanúgy, mint a forrásmegosztásban, meg kell osztani. Mert ha nem osztjuk meg az adókat, azokat a feladatokat, amelyek a fővároshoz vannak telepítve, nem tudja ellátni, és nem hiszem azt, hogy a kerületekhez kéne telepíteni az összes adót. Ez a körülbelül, majdnemhogy 5050 százalékos megoszlás, ami ma működik a fővárosban, ennek az adónemnek az elosztását is jóvá teszi. Tehát én azt javaslom, hogy ezt a módosító javaslatot ne fogadjuk el, mert hiszen nincs értelme kerületekhez telepíteni addig, amíg meg van osztva a főváros 23 kerületre és gyakorlatilag 24 önkormányzatra. Még azt szeretném kérni, tisztelt képviselőtársaim , hogy amikor az adónak az alapjáról beszélünk vagy az adó tárgyáról, akkor mindig vegyék figyelembe azt, ami ide le van írva, tehát hogy a tulajdon számít, nem pedig az, hogy mi van rá építve, mindig az, hogy kinek a tulajdonában áll az az épület, ami raj ta van, tehát kinek a vagyonát képezi. És innentől kezdve megoldódik egy csomó félreértés abból kifolyólag, hogy mondjuk, egy fürdőszoba vagy egy uszoda éppen a házhoz tartozike.
