Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - „A Fidesz visszaállamosítási megnyilatkozásairól” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP):
1363 vissza akarják vásárolni például az orvosi rendelőket, akkor erre minden egyes adófizető polgárnak több tízezer forintot kellene befizetni, mondjuk, egy négytagú család évente 200300 ezer forintot kellene hogy erre a célra áldozzon, ha önök ilyen terveket szövögetnek. De nemcsak a visszavásárlás kerül pénzbe, tisztelt képviselőtársaim, hanem a fejlesztések elmaradása is. Gondolom, nem akarják egy feudalis ztikus államba visszasüllyeszteni Magyarországot, tehát akkor valószínűleg fejleszteni kellene ezeket a szolgáltatásokat. Ezeknek a fejlesztéseknek az elmaradása gondot jelenthet, ha pedig a fejlesztésre pénzt akarunk teremteni, akkor lehet hitelt felvenni , esetleg az állami gazdaságokat újból értékesíteni, vagy újabb adókat kivetni. Gondolom, nem akarnak újabb adókat kivetni, vagy ha igen, akkor mondják meg, hogy milyen mértékűt. (Font Sándor: Azt ti szoktátok!) De természetesen a szolgáltatások és a külön böző üzemeltetések, fejlesztések jogait lehet privatizálni, magát az intézményt nem, de a szolgáltatást igen. Mint ahogy például pályafenntartást, vasúti pályák fenntartását, karbantartását is lehet privatizálni, vagy éppen más tevékenységeket is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , s ezáltal az ország lakosságának az érdekeit szolgálva jobb, biztonságosabb szolgáltatást nyújtani. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Kettő percre mega dom a szót Font Sándor képviselő úrnak, Fidesz. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kárpáti Zsuzsanna azt mondta, hogy egy jó befektető kell, kórházakat is privatizálni kell. (Kárpáti Zsuzsa: Nem azt mondtam.) Szeretném a kiskunhalasi Semmelweis Kórház esettanulmányán bemutatni, hogy mit hozott a Kiskunhalas városi MSZPSZDSZtöbbségű vezetés azon döntése, hogy 2004ben eladták egy befektetőnek, történetesen a HospInvest Rt. budapesti székhelyű cégnek Kiskunhal as város kórházát, egy olyan cégnek, amelynek mindösszesen néhány tíz millió forintos jegyzett vagyona volt abban az időszakban. Ahogy a szerződés megtörtént - egyébként ők is befektetés címszóval érkeztek , mi is történt? Létrehoztak több újabb céget, a cégek hitelből és lízingből vásároltak kórháztechnikai berendezéseket, ezeket iszonyú nagy összeggel bérleti díj formájában adják most oda a Semmelweis Kórház Kht.nak, a privatizált cégnek. De nem tudták megvenni egyébként ezeket az eszközöket, és a hitel fedezetéül a Semmelweis Kórház adta a saját vagyoni fedezetét. Ez a vagyoni fedezet egyébként több mint 4 milliárd forint. Ezek után a kórház gazdasági igazgatója 630 millió forintos hitelkeretről állapodott meg egy kereskedelmi bankkal, és milyen meglepő , a fedezetet a kórház egész éves, mintegy 4 milliárd forintos évi betegellátási bevételeként nyújtotta. Ezek után mellékesen a kht. hitelt biztosított az úgynevezett befektetőnek. Tetszenek érteni? 450 millió forintos hitelt adott a Kórház Kht. - amit elv ileg privatizáltak - a befektető HospInvestnek, amely elvileg a befektető lett volna, és a tőkét kellett volna hoznia. Ennek mi lett a vége? Az lett a vége, hogy a múlt héten a kórház teljes érdekvédelmi szervezete, az ÉSZT, az EDDSZ, a MOK, az MOSZ és a s zakmai dolgozói kamara bejelentést tett a város polgármesterének (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , az Országos Egészségbiztosítási Pénztár ellenőrzési főosztályának, a megyei ügyészségnek, az APEH megyei igazgatóságának és a megyei közigazgatási hivatalnak, mert a kórház most éppen tönkrement. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Gőgős Zoltán képviselő úrnak adom a meg a szót két percre, MSZP. GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Lengyel Zoltán képviselőtársunk most már nincs itt a teremben. Azt reklamálta, hogy miért csak mindig a 12 állami gazdaságról beszélünk,