Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 11 (254. szám) - „A Fidesz visszaállamosítási megnyilatkozásairól” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - KUNCZE GÁBOR, a SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
1328 A második kérdés, hogy folytatjuke ezt a napi politikai huzakodást a választások közeledtével, hogy most el akarják adni a paksi erőművet, vagy nem akarják eladni. El akarjáke adni a villamos szolgáltató alaphálózatot, vagy nem akarják eladni? Hol azt mondják, hogy igen, hol azt mondják, hogy nem. Hol szóba kerül a Posta értékesítése, hol szóba kerül a MÁV földarabolása, hol pedig ezt tagadják. Tegyük ezt félre! Alkossunk egy kétharmados jogszabályt, nemzeti vagyonszerződést, ahol garanciát adunk a választópolgároknak, akárki is kerül kormányra 2006ban. Ebben feltehetően nem jutunk közös nevezőre. Mi azt gondoljuk, hogy jobbat ten ne Magyarországnak egy polgári kormányzás által vitt gazdaságpolitika, önök pedig ragaszkodnak a hatalomhoz, tehát ezt tegyük félre. De akárki is kerül kormányra, akárki is lesz a pénzügyminiszter 2006 áprilisa után, ne fordulhasson elő még egy olyan helyz et, hogy az elhibázott gazdaságpolitika okozta költségvetési lyukakat, szakadékokat olyan cégek elkótyavetyélésével igyekeznek betömködni, ami hosszú távon valamennyi magyar állampolgár biztonságát kockára teszi, kockáztatja. Nemcsak Veres János kezét akar juk megkötni, hanem Varga Mihályét is. Ne nyúlhassanak könnyű kézzel a nemzeti vagyonhoz a napi gazdaságpolitika, költségvetési politika hiányait pótlandó, mert a jövőnket élik fel vagy kockáztathatják. A kérdés az, hogy önök az ígéreteken túl, a szavakon túl hajlandóke tenni is, az ígéreteken túl hajlandóke egy kétharmados jogszabályba foglalt garanciát adni a magyar választóknak, hogy nemcsak a választások napjáig nem akarják eladni a Postát, az erőművet, hanem hosszú távon sem. Ez a mi javaslatunk, ezt tesszük le az asztalra, ceterum censeo azt javaslom, hogy a vita végén azért fontolják meg ezt. Elkészítettük ennek változatait, szeretném átadni Kiss Péter miniszter úrnak - Kuncze elnök úr most hová tűnt a teremből? (Kuncze Gábor a szélső padsorból integet.) Ott készülődik; tehát Kuncze elnök úrnak, illetve Herényi frakcióvezető úrnak, olvassák végig, fontolják meg. A lehetőség, ami ebben leledzik, hogy a választások közeledtével nem privatizációs csatározás, áldatlan szócséplés lesz jelen ebben a Házban sem, illetve talán a választási kampányban sem, hanem ezt a kérdést ki tudjuk venni a választási kampány harcaiból, az egymásra mutogatásból. Javaslom, olvassák el, és ha egyetértenek vele, akkor fogjunk össze ebben a kérdésben. Köszönöm. ( Taps az ellenzéki padsorokban. - Pokorni Zoltán különböző színű dossziékat ad át Herényi Károlynak, Kiss Péternek, Kuncze Gábornak felnyújtja a szószékre, majd dr. Orbán Viktornak is átnyújt egyet.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönjük szépen. A kis akció után folytatjuk a vezérszónokok felszólalását. Most megadom a szót Kuncze Gábornak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. Parancsoljon! KUNCZE GÁBOR , a SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége indította a Szocialista Párt támogatásával a mai vitanapot azért, hogy az idei év kétségkívül legabszurdabb kijelentéséről beszéljünk egymással. Ezt a kijelentést már többen idézték a Házban, Orb án Viktor nevezetes nyilatkozatáról van szó, én ezt most már nem idézném tovább, hiszen nem szeretném tudatosítani az emberekben. (10.20) Elgondolkodik az ember, hogy tulajdonképpen mi is volt ez. S rögtön felötlik az emberben, hogy Orbán Viktor viccelt. ( Gyurcsány Ferenc megérkezik az ülésre.) Azért ezt a lehetőséget ne hagyjuk ki, hiszen egyrészt humor persze sokféle van, másrészt meg azóta is nagyon sokan röhögnek ezen a kijelentésen. (Derültség az MSZP soraiban.) Aztán lehet az is, hogy nem viccelt, han em egy tudatos politikai számítás húzódik meg a kijelentés hátterében. Az emberek nem szeretik a privatizációt, ezt a közvéleménykutatások mutatják, és ha én most a privatizáció ellen beszélek keményen, akkor odajönnek hozzám azok a szavazók, akik mindezt nem kedvelik, és akkor ilyen módon politikai