Országgyűlési napló - 2005. évi őszi ülésszak
2005. október 4 (251. szám) - A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - JUHÁSZ FERENC honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:
1004 indokolt mértékben tért el. A Hjt. hatálybal épése óta kisebb módosításokra ugyan sor került, de igazán jelentős módosítási igény csak az elmúlt évben merült fel, amikor egy új típusú haderő kezdte meg működését. Az önkéntes haderő kialakítását - mondom, az önkéntes haderő kialakítását , illetve a h onvédség tízéves fejlesztésének fő irányait meghatározó döntések a jelenlegitől lényegesen eltérő haderő- és állományszerkezet kialakítását határozták meg. Ezt a változást természetesen a jogállási törvénynek is megfelelően követnie kell. Ez volt a kiindul ópontja az önök előtt fekvő törvényjavaslatnak. Természetesen a kidolgozói munka összekapcsolódott a törvény hatályosulásvizsgálatával, amelybe a jogalkalmazók széles körét vontuk be. Vezetők, személyügyi szakemberek és a személyi állomány képviselői is ta pasztalataikkal, javaslataikkal segítették az előkészítő munkát. Ennek eredményeként készült el a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény kap csolódó módosításairól készített törvényjavaslat. A törvény filozófiájában jelentős változás nem történt. A törvény logikai rendje, a megfogalmazott célok alapvetően változatlanok. A jogalkotó szándéka a racionalizálás, valamint a bürokratikus elemek csökk entése. A módosítás fő irányai a következők: a javaslat a korábbi rendeleti szintű szabályozás kiváltásaként törvényi szinten szabályozza a hivatásos és szerződéses állomány mellett a harmadik állománykategóriát, az önkéntes tartalékos állományt is. Megadj a ezen állomány fogalmi meghatározását, behívásának, felkészítésének és alkalmazásának alapvető szabályait, hiszen az önkéntes tartalékos szolgálatot vállalók az önkéntes haderő kiegészítését, utánpótlását hivatottak biztosítani. (16.10) Összhangban a közi gazgatás egészére vonatkozó kormányzati döntésekkel, a javaslat továbberősíti a tervezhető életpálya és a tervezhető pályakép kialakítását, valamint arra ösztönöz, hogy az állomány többsége, elsősorban a legénység, illetve a tiszthelyettesek nagy része sze rződéses legyen, valamint hogy az egyre fontosabb szerephez jutó tiszthelyettesek közül minél nagyobb arányban legyenek felsőfokú végzettséggel rendelkezők. A javaslat nyomán a Honvédelmi Minisztériumra vonatkozó felső szintű döntések végrehajtása, illetve az elvárt nagyobb mobilitás érdekében könnyebb lesz a különböző beosztási szintek közötti átjárhatóság és az átmenet. Pontosításra, átdolgozásra kerültek az előmeneteli rendre vonatkozó szabályok is, növekedett a szerződéses jogviszony minimális időtartam a, és a korábbiakhoz képest pontosítottuk a szabályozást a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó sajátosságok, eltérő szabályok, követelmények miatt. A javaslat a külföldi műveleti területen való alkalmazás miatt szükségszerű tilalmakat, ill etve korlátozásokat, valamint a NATOegyüttműködésre kijelölt, illetve a felajánlott erők alkalmazásához kapcsolódó alapjogi változásokat, elsősorban pontosításokat tartalmaz. A tervezet ezen speciális katonai feladatrendszerrel kapcsolatban a jelenlegi sz abályozás alapulvételével, de lehetséges egyszerűsítésével gondoskodik a szolgálat és az állomány tagja érdekének védelméről. Többek között kiterjesztjük a szolgálati viszonyról történő lemondás tilalmának eseteit, valamint az érintett beleegyezését nem ig énylő szolgálatteljesítési formákat. Az új rendelkezések a külföldi szolgálatra vezénylés lehetséges időtartamát csökkentik, ugyanakkor a vezénylés jogkörét főszabályként az állományilletékes parancsnokhoz telepítik. Pontosításra kerültek a fegyelmi eljárá sra vonatkozó szabályok is. A módosítás biztosítja a büntető, illetve a szabálysértési és fegyelmi eljárások egymástól függetlenül történő megindításának lehetőségét. Lehetővé teszi, hogy nemzetközi szervezet által vezetett vagy más, többnemzetiségű missz iókban kiadott, a részt vevő nemzetek katonáira is kötelező szabályok megsértésének elbírálására fegyelmi eljárás keretében legyen lehetőség. A javaslat a kiemelt munkáltatói jogkörök egy részét a katonai struktúrára jellemző szigorú hierarchikus rendet ne m érintve, de a vezetői hatáskörök gyakorlását megkönnyítve alacsonyabb szintre helyezi. A csapattagozati szinten mindez az operativitás és a hatékonyabb vezetés biztosításának irányába tett igen fontos lépés. A változások
