Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 5 (243. szám) - Megemlékezés Tóth Imre László (MDF) volt országgyűlési képviselő haláláról - „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről!” címmel politikai vita folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
519 hogy a gyermekek utáni adókedvezményt egy fillérrel nem emelték az elmúlt három eszt endőben. Ez súlyos veszteséget jelentett a gyermeket nevelő családoknak, és arról sem beszélt, hogy január 1jétől a gyerekek utáni adókedvezményt lényegében megszüntetik, csak a nagycsaládosok esetében és korlátozott mértékben lehet igénybe venni. (11.20) De jól járe mindenki a családi pótlék változtatásával január 1jétől, vagy sem? A helyzet a következő: több százezer, szegény sorban lévő család rosszabbul jár, jóval rosszabbul, miniszter úr, mint ahogy önök most ezt állítjá k. Egy fizikai munkás átlagkeresete ma Magyarországon 88 ezer bruttó. Ez a személy, ha egyedül tartja el a családját, két gyermeket nevel, a felesége otthon van, mondjuk, gyesen vagy gyeden, akkor ez a személy, ez a család 9700 forintot fog veszíteni az ön ök rendszerében havonta. Egy minimálbérből élő egykeresős család, akik szintén két gyermeket tartanak el, és szintén nem dolgozik a feleség - több százezer ilyen család van Magyarországon szintúgy , két és fél ezer forintot fog veszíteni havonta átlagosan . A nagycsaládosok, akik három vagy több gyermeket nevelnek, átlagosan 45 ezer forinttal járnak rosszabbul havonta az önök új rendszere szerint. A fogyatékos gyermekeket nevelő családok szintén rosszabbul járnak januártól. Ne döngesse a mellét, miniszter úr, hanem sürgősen számoljanak utána, és még korrigálják ezeket a tervezett intézkedéseket - január 1jéig még van idő. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Hozzászólásra megadom a szót Kóka János miniszter úrnak. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: - Újabb 40 perc! - Megvan a válasz?) DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Akkor nézzük ismét a számokat! Autópályaépítéssel kezdte a képviselő úr. Nem mondtam olyat tegna p, hogy egy kilométert sem adtak át, sőt meg is követtem önöket: elmondtam, hogy átadtak hetet. (Babák Mihály: Csak nem ez az igazság!) Sőt, azt is elmondtam, hogy elindítottak 64 kilométert. Sőt, az imént említettem, hogy az sem igaz, amit egyesek mondana k a mi oldalunkon, hogy Fónagy miniszter úr, az önök utolsó közlekedési minisztere egyetlen autópályaátadáson nem vett részt, mert részt vett, amikor Medgyessy Péter meghívta erre az átadásra; nagyon jogosan, hiszen önök indították el ezt az autópályaépí tést. De nézzük akkor az autópályaépítés mögötti számokat! (Domokos László: Nézzél már szét! Nincs senki mögötted! Nem bírják a saját miniszterüket!) Jelenleg 361 kilométer autópálya építése van folyamatban, a kormányciklus végére 511 kilométer autópályát adunk át. (Babák Mihály: 800at ígértetek!) Nézzük meg, hogy hogy épültek ezek az autópályák: 1965 és 1990 között 350 kilométer autópálya épült Magyarországon, ez 14 kilométer évente. 1990 és 2002 között további 260 kilométer épült, ez 21 kilométer átlago san évente. 2002 és 2006 között 511 kilométer épül, ez 127,7 kilométer évente. (Dr. Fónagy János: Nem igaz, miniszter úr! Önt becsapják, vagy hazudik!) 2002ben 64 kilométert építettünk, ez egy szakasz, 2003ban 29 kilométert, ez kettő szakasz, 2004ben 57et, ez négy szakasz, 2005ben 95 kilométert, ez öt szakasz, 2006ban 266 kilométer épül, tizenegy szakasz, 2007ben 193 kilométer, nyolc szakasz. (Domokos László: Miről beszél? Ugyan már!) Összességében tehát azt lehet mondani még egyszer, hogy Magyarors zágon ebben a ciklusban annyi autópálya épül, mint amennyi korábban összesen volt. Nézzük a környező országokkal való adóösszehasonlítást; erre egy nemzetközi auditorcég ad nekünk megfelelő támpontot. Bár Varga képviselő úr nem jelölte meg, hogy melyik ad ónemet szeretné összehasonlítva látni a környező országokban, de hát ugorjunk neki, ha éppen ezekre az adatokra vagyunk kíváncsiak. Nézzük meg, mondjuk, rögtön a társasági adó mértékét: Lengyelország 19 százalék; Csehország 26; Szlovákia 19; Magyarország 1 6. (Varga Mihály: Románia mennyi?) Románia 16 (Varga Mihály: Bulgária?), Bulgária 15. Tehát: 19, 26, 19, 16, 16,
