Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 5 (243. szám) - Megemlékezés Tóth Imre László (MDF) volt országgyűlési képviselő haláláról - „Propaganda és valóság, a magyar gazdaság helyzetéről!” címmel politikai vita folytatása - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. KÓKA JÁNOS gazdasági és közlekedési miniszter:
509 Varga képviselő úr a felszólalását egy csökkent munkaképességű tisza füredi asszony példájával kezdte, aki dolgozni szeretne, nyolc hónapja munkanélküli, gyermekeit taníttatni szeretné, és az a szándéka, hogy a gyermekei munkát kapjanak, tisztességes munkahelyen dolgozhassanak később. Nézzük meg, hogy ennek az asszonynak a kormány száz lépés programjának már elhatározott - nem a jövőben tervezett, nem a ködös távolba mutató, hanem a már elhatározott , kodifikált része hogyan segít. Egyrészt az álláskeresési segély összegét számára megemeltük. Ráadásul, ha 50 éven felüli ass zonyról van szó, akkor ez hat hónappal meg is hosszabbítható. Az alkalmi munka lehetőségét megteremtettük neki, a megváltozott munkaképességűek támogatását fokozatosan az Európai Unió normáihoz igazítjuk, a szakképzés struktúráját megváltoztattuk, 50 év fe lett a második szakképzés megszerzéséhez is támogatást biztosítunk, hiszen elképzelhető, hogy Tiszafüreden éppen megszűnt az a fajta termelőegység, ahol neki szakképesítése volt, következő szakképesítésre van szüksége. Ezenkívül átalakítottuk a felnőttképz és rendszerét, és számos lépést tettünk az oktatásban, és hogy a gyermeke is elhelyezkedhessen, a fiatalok munkahelyteremtésében. Éppen ezek azok a feladatok, képviselő úr, amelyekre a vezérszónoklatomban utaltam, hogy tudniillik a gazdaság állapotának ért ékelése mellett szükség van arra, hogy értékeljük azokat a problémákat, amelyek a foglalkoztatáspolitikában, a szociálpolitikában, a családtámogatás rendszerében, az oktatáspolitikában, az egészségügyben feladatokként vannak az egyes kormányok előtt. Nézzü k néhány kijelentését, képviselő úr! Azt állítja, hogy Magyarország egyre rosszabb besorolást kap a hitelminősítő intézetektől. Szeretném leszögezni, hogy ez nem igaz. Magyarország minősítése nem romlik, Magyarország minősítése a környező országok közül a legjobb helyen van, és ez az utóbbi időben nem romlott. A forintban denominált adósságállomány kockázati besorolásának alindexe romlott valamelyest, ezt egyébként elemzők elsősorban a forint volatilitásának és annak köszönhetik, hogy az államháztartás hián yának a maastrichti szinthez való eljuttatásával kapcsolatban látnak kockázatokat. Ezeket a kockázatokat mi nemcsak hogy elismerjük, de időről időre a költségvetéspolitikában, a jövedelempolitikában teszünk annak érdekében, hogy ne így legyen, és bízunk a bban, hogy a Magyar Nemzeti Bank szintén tesz a monetáris politikában azért, hogy ez a hiány csökkenhessen, hiszen ennek a hiánynak egy nagyon nagy része a magasan tartott reálkamatok miatti finanszírozási igényre megy el. Erre egyébként az önök által krit izált magas államadósság kapcsán még vissza fogok térni. Versenyképes vagy versenyképtelen a magyar gazdaság? - hangzott a következő felszólamlása. Hogy a korábbiakban sikeres volt, és hogy most akkor való ban, ha sikertelen lett, akkor most mi történt, hogy mégis azt mondjuk, hogy sikertelen; ez egy nagyon nagy probléma, de kérem, hogy elemezzük ezt őszintén. Ön is tudja, önök is tudják, mi is tudjuk, hogy ha egy országban nő a bér, nőnek a reálbérek, akkor az az ország a versenyképességét veszti, főként akkor, ha korábban az olcsó termelésre koncentrált. Mint elmondtam, Magyarországon az olcsó termelésnek ez már nem a megfelelő korszaka, mi magas hozzáadott értéket szeretnénk előállítani. A magas hozzáadott értékelőállítás pedig magában hordozza azt az előnyt, hogy többet tudunk fizetni az embereknek. Ha viszont többet tudunk fizetni az embereknek, akkor a versenyképességünknek bizonyos jelzőszámai romlanak, más jelzőszámai esetleg nőnek, hiszen közben infra struktúrában, technológiában nőhetünk. Ennek az eredménye az, hogy 20002004 között romlott Magyarország versenyképessége. 2004ben a miniszterelnök és a Gyurcsánykormány gazdaságpolitikáért felelős tagjainak a legelső felismerése az volt, hogy Magyarorsz ág versenyképessége romlott; fontos, komoly lépéseket kell annak érdekében tenni gazdaságfejlesztési, stabilizációs és egyéb lépéseket, hogy ez a versenyképességi romlás visszaforduljon. Örömmel jelentem, hogy visszafordult, nincsen olyan gazdaságminősítő intézet, az IMD esetében öt helyről van szó, más esetben más a pozíció, másokat
