Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
474 önkormányzatok. Másrészt pedig megjelentek ebben az önkormányzati finanszírozásban pántlikázo tt pénzek, amelyek nem normatívákon keresztül kerülnek elosztásra, amit aztán beszámítottak a működési növekménynél, azonban ezen pénzeszközök elosztása bizonyos alkuk függvénye. Kik az alkuk szereplői ezen összegek tekintetében? A főváros, a megyei jogú v árosok és a kormány. Szeretnék erre példákat is mondani. Ilyen például az a 10 milliárdos keretösszeg, amely a szilárd burkolatú közutak burkolatfelújításával kapcsolatos. A súlyozás ezen keretösszegen belül a fővárost és a megyei jogú városokat érinti, to vábbá ebből a 10 milliárdos keretösszegből minimálisan 4,1 milliárd forintot a szabályozás szerint a Fővárosi Önkormányzatnak és a kerületi önkormányzatoknak kellett megkapni. Megjelent a költségvetési törvényben a tavalyi évben is, de az idei évben már ha ngsúlyosabban az a fővárosi kerületek belterületi útjainak szilárd burkolattal való ellátását szolgáló 2,5 milliárd forintos forrás, ami más települési önkormányzatnál nincs. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat az elmúlt napokban lezajlott vitára, mely szerint egy vezeték nélküli szolgáltatót az iparűzési adó megfizetésére kötelezett a Fővárosi Önkormányzat, és ezt az összeget gyakorlatilag 800 települési önkormányzattól fogják majd önrevízió keretében visszavonni, ami mintegy 2 milliárd forintot érint. Most pedig, mint ahogy már hivatkoztam rá, a Magyar Közlöny 86. számában megjelent a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatása címszó. Mi a nagy bajom ezzel, ami, úgy gondolom, egy világos és egyértelmű tendenciába illeszkedik bele? Tavaly 8,45 mil liárd forint felosztása történt ezen címszó alatt, az idén 14,84 milliárd forint, tehát 76 százalékos a növekmény. Budapest tavaly 70 százalékkal részesedett a 8,4 milliárd forintból, az idén pedig 80,6 százalékkal rendelkezik a 14,8 milliárd forintból, te hát a közel 15 milliárd forintos összegből 12 milliárd forintot csak és kizárólag Budapest fog megkapni. A megyei jogú városok növekménye a tavalyi évhez képest 18 százalékkal nőtt, az összes többi kisváros és közepes város pedig a tavalyinak mindössze 80 százalékát kapta meg, tehát 20 százalékkal csökkent ezeknek a részesedése. Tehát 2005ben több pénzből a kis és közepes városokra tömegközlekedési normatíva címszó alatt kevesebb jut. Mintha hátrányos helyzetű lenne a főváros és a megyei jogú városok? Vajo n komolyan gondolhatjuke ezt a finanszírozást? Sajnos egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormányzatnak nemcsak a kistelepülések nem fontosak, de ma már mintha a kicsi és a közepes városok sem számítanának a kormány számára. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz pad soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Dióssy Gábor államtitkár úré a szó. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő Úr! A helyi közforgalmú közlekedés az önkormányzati törvény alapján a települési önko rmányzatok nem kötelezően ellátandó feladata, ezért ehhez a törvény eddig nem rendelt külön forrást az önkormányzatoknak. Változtattunk ezen: a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatását 2004ben vezettük be az önkormányzatok részére, ahogy ön is em lítette. A 2005. évi költségvetés 14,84 milliárd forint keretösszeget állapított meg a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatására. A támogatás igénylésének feltételeit a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásáról szóló 12/2005. számú GKMB M együttes rendelet határozza meg. Az önkormányzatok támogatási kérelmeit tárcaközi bizottság dolgozta fel, amelybe a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, a Területp olitikai Kormányzati Hivatal, Budapest Főváros Önkormányzata és az önkormányzati szövetségek mind delegáltak döntési jogú tagokat.
