Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
475 A beérkezett kérelmek alapján az egyes önkormányzatok részére nyújtott támogatási összegek az előző évben ténylegesen teljesí tett férőhelykilométerarányosan kerültek megállapításra, tehát ez volt az alap. Ezen felül figyelembe vették az egyes településkategóriák eltérő fajlagos ráfordításait is. 2005ben a támogatás elosztásának alapját képező súlyozásnál már a környezetvédelmi szempontból kedvező közlekedési üzemágazatokat is előnyben kellett részesíteni, továbbá végül a központi támogatás mértéke nem haladhatta meg a településeknek a helyi közlekedés működésére, fejlesztésére biztosított saját forrású támogatását. Tehát ezek v oltak azok a faktorok, tényezők, illetve döntési szempontok, amelyek alapján meghozta a döntését az előbb említett, igen széles kört felölelő grémium. Helyese ez a rendszer? Ön azt mondja, hogy igazságtalan. Nyilvánvalóan egy ilyen nagyon bonyolult és nag yon sokakat érintő rendszer nem lehet teljesen igazságos, valakit biztos, hogy hátrányosan fog érinteni. De mégis idéznék az Állami Számvevőszék jelentéséből. Az ÁSZ 2005. júniusban zárta le a helyi közforgalmú közlekedés 2004. évi normatív támogatási rend szerének vizsgálatát, amelyben megállapította, hogy “Megfelelően szabályozott, a 2005. évi rendeleti szabályozással a feltételek meghatározása a 2004. évihez képest pontosabbá vált. Továbbá a kialakított támogatási rendszer egyszerű, könnyen áttekinthető a z önkormányzatok, a közlekedési szolgáltatók és az ellenőrzést végző MÁKigazgatóságok, valamint az ÁSZ számvevői részére egyaránt, ezért nincs szükség a feltételek változtatására.” A tárcaközi bizottság egyhangú javaslata alapján a gazdasági és közlekedés i miniszter és a belügyminiszter hagyta jóvá a 2005. évi normatív támogatás önkormányzatok közötti elosztását. A megítélt támogatásnak az önkormányzatok költségvetési számlájára június 30áig egy összegben történő utalásáról a Belügyminisztérium gondoskodo tt. Tehát ez az összeállítás, amelyből idéztem, és amelyet elmondtam önnek, rámutat arra, hogy kik vettek részt a döntésben, mi alapján hozták meg a döntésüket. Természetesen lehet ezen vitatkozni, én meg is értem, ha vannak ellenérzések bármilyen oldalról , valamilyen kompromisszumos döntést mégis kellett hozni ebben az ügyben. Ha az ÁSZ jelentése azt mondja, hogy ez a rendszer így, ahogy ki van alakítva, elfogadható, jó, egyszerű, világos, áttekinthető és igazságos, akkor mondhatjuk azt bátran, hogy a legj obb tudásunk szerint hoztuk létre a normatív támogatás elosztásának formáját, szerkezetét. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr. Felszólalásának címe: “Ismét a termőföld államosítása é s elvétele folyik Magyarországon.” Öné a szó. KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Miközben az adófizetők pénzéből finanszírozott “földet életjáradékért” címszó alatt futó földállamosítási program egyre szélesebb körű kiterjesztésére kerül sor, aközben az Európai Unió Orientációs és Garancia Alapjából finanszírozható, a gazdák számára korengedményes nyugdíjazást lehetővé tevő támogatási program mindmáig nem került bevezetésre. Valószínűsíthetően azért, mert az Európai Unió ezen támogatási programja nem jár együtt földállamosítással, amely földállamosítás a mindenkori szocialista kormányok kedvenc foglalatossága volt. Hogy a “földet életjáradékért” program ellentétes az Európai Unió vidékfejlesztési forrásból működtethető hasonló konstrukciójával, a gazdák korengedményes nyugdíjazásával, azt a kormányzat maga is elismerte a nemzeti vidékfejlesztési terv kormányzati előterjesztésében. Ebből a kormány zati előterjesztésből idézek: “Nagyban befolyásolhatja a tervezett intézkedés - mármint a korainyugdíjintézkedés - tényleges bevezetését és hatékonyságát a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megvásárlásáról szóló 255/2002. (XII.1 3.) számú kormányrendelet