Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
470 Magyarországon nem lesz fejlődés. Ezért fontos, képviselő urak, a hazai és a külföldi befektetés is. (Domokos László: Ebből kirúgás lesz, államtitkár úr. Ilyen rossz választ!) Azt gondolom, hogy amikor miniszter úr befektetések Magyarországra hozásán dolgozik, amikor az on dolgozik, hogy a munkaalapú gazdaság megerősödjön Magyarországon, akkor végzi a dolgát, és ezért kapja a fizetését. (Domokos László: Államtitkár urat ki fogják rúgni ezért a rossz válaszért.) ELNÖK (Harrach Péter) : Horváth János képviselő úrnak adom meg a szót, aki “Az Európai Unió szervezeti átalakulásáról” címmel kíván napirend után felszólalni. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió alkotmánytervezetének francia és holland elutasítása olyan üzenet, amely szükséges sé teszi nemcsak a teljesítmények és hiányosságok értékelését, hanem az elvárások újbóli átgondolását is. A közvéleményben máris formálódik az a meglátás, hogy az EU ambiciózus átpolitizálódása hátráltatja a gazdasági jellegű teljesítményeket; úgy annyira, hogy a közös piac, a termékek és termelőeszközök szabad forgalmának ígéretét beárnyékolják a brüsszeli szabályozások. Én magam időnként elmondtam, amikor az EUhoz csatlakozás mellett kampányolva kidomborítottam az előnyöket és hátrányokat, hogy lépjünk b e, és majd belülről reformáljuk meg az intézményt. Persze, akkor egy ilyen mondás tréfálkodásnak hangozhatott, mégis mostanra már elérkezett a megreformálni szándékozók ideje. A francia és a holland szavazókhoz hasonló álláspont nyilatkozna meg másutt is a 25ök társulásában, sőt a várományosokban is. A kiábrándulástól a bosszúságig vivő, időnként rázós útszakaszok együttes hatása néha összeadódik, néha megszorzódhat; úgy, ahogyan az alapvető számtanban három meg hét az tíz, valamint háromszor hét az huszon egy. A példák szemet szúróak. Mindennapos tapasztalat a tej fogyasztása és termelése. Magyarországnak utasítás érkezik, hogy a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej fogyasztása nem engedélyezett többé, hanem a Brüsszelben előírt szabályokat kell követni. Egyidej űleg a túlpolitizált piacon a magyar fogyasztónak az itthoninál alacsonyabb áron ajánlják az importált tejtermékeket. Már az egyik szabályozás is bosszantó, de a kettő együtt hatványozottan irritáló. A furcsa példák terjedelmesen idézhetők az úszómedence m éreteinek diktálásától a disznótor tiltásáig. Népszerűtlen jelenségek következnek abból, hogy az átalakulások folyamán a korábbi Közös Piac gazdasági kilátásai mintha háttérbe szorultak volna a jelenlegi Európai Unió politikaikormányzati intézményrendszer ének előtérbe kerülésével. Így fő témává lett az Unió külpolitikája ahelyett, hogy ösztönződne a termelőeszközök, főleg a munkaerő akadálytalan mozgása, a diákcsere, a kultúra és a nyelvismeret. Mutatós külpolitikai megnyilvánulásokra jut figyelem, de a ko ntinens rákfenéjének számító balkáni feszültség hathatós kezelése rámarad a NATOerőkre. Az én mostani megszólalásom időbeli korlátai nem teszik lehetővé a részletekbe menő elemzést, mégis a nagy kép elemeinek szövevényeiből eléggé kitűnik, hogy az eredeti leg oly vonzó európai közösség a Közös Piactól útban az Európai Unió irányába mintha megfeledkezett volna utasai számottevő hányadának elvárásairól. Mellőzve vagy kifejezetten megrövidítve érzik magukat azok, akik gazdasági tevékenységektől - bővülő termel és és kereskedés - várták életszínvonaluk megtapasztalható emelkedését. Magyarország sajátos érdekeit tekintve az európai integráció akkor hasznosabb, amikor minél több figyelem fordítódik a gazdasági tevékenységekre, még ha a politikaikormányzati beavatk ozások kevesebbé is válnak. A mi országunk termelőeszközei - természeti adottságok, emberi talentumok - a restrikciótól mentes piaci verseny frissítő levegőjében magasabb életszínvonalat képesek produkálni, mint a fiskális és regulázó aktivisták szorgoskod ásai.
