Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABÓ VILMOS, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
471 Sajnálatos, ahogyan mi, magyarok jelenleg kárvallottjai vagyunk az Európai Unió költségvetési birkózásainak. Mégis hosszabb távon javunkra fordulhat az EU teljes intézményrendszerének arra az útra való rátalálása, amelyik a túlpolitizálás helyett a g azdasági lehetőségek optimalizálása felé irányul. Így juthat előnyhöz Magyarország! Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Szabó Vilmos államtitkár úr válaszol. SZABÓ VILMOS , a Miniszterelnöki Hivatal á llamtitkára : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A parlamentben eddig - és most is - felvetődött témák közül az Európai Unióval kapcsolatos kérdések, Magyarország európai uniós tagsága váltotta ki a legtöbb egyetértést és közös gondolkodást, és váltja ki jele nleg is a mai viszonyok között az ország egyéves európai uniós tagságának tapasztalatait értékelve. Így volt ez akkor is, amikor közös és konszenzusos célnak tekintették a magyarországi politikai erők és pártok az európai integrációt, az Európai Unióhoz va ló csatlakozást. Ezt különleges nemzeti érdekünknek is tekintettük és tekintjük, belefoglalva azt is, hogy ezáltal a Kárpátmedencei magyarság újraegyesítésére is sor kerülhet, sőt ez az egyetlen út, amely a határok módosítása nélkül ezt lehetővé teszi. Megnyilatkozott ez a különböző kormányzó ciklusok idején is és akkor is, amikor már részt vettünk az új európai alkotmányszerződés kialakításában, és nemcsak annak sok egyéb más részleteiben, de különösen is a kisebbségi jogokkal kapcsolatos klauzula vagy pont bevételében. Amikor az Európai Unió kibővült, és ez a bővülés tíz új belépő országot jelentett, az teljesen világos volt - ahogy ön is hangsúlyozta, képviselő úr , hogy azon túlmenően is szükséges az Unió reformja, hogy bővítés nélkül is szerkezetébe n, politikájában, nem szólva a legnagyobb problémákról, mondjuk, a mezőgazdaságpolitikáról, sort kell keríteni a reformra. De a tíz új belépő ország bekapcsolódása és azok a feltételek, amelyek között bekapcsolódtak, világossá tette, hogy szükséges az Eur ópai Unió reformja. Azt hiszem, ha ebben ilyen módon és ilyen szellemben tudunk együttműködni és együtt dolgozni, amit az ön megszólalása is jelentett, akkor a nemzeti érdekeinket - ahogy megszólalásának a végén mondta - nagyon jól fogjuk tudni érvényesíte ni. A legnagyobb kihívást és feladatot természetesen a gazdaság, a piac, a munkaerőáramlás jelenti - ahogy ön is fogalmazott , hiszen egy olyan időszakban kell egy következő hétéves költségvetési periódusban, tervezésben részt vennünk, amikor az Európai Unió eddigi szerkezete és struktúrája… - elsősorban a mostani nettó befizetők hozzáállása miatt és azért, mert a nettó befizetők nem kívánnak többet befizetni. (16.50) Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió eddigi régi tagjai, akik hozzájárulást kaptak az Uniót ól, nem akarnak kevesebbet kapni. Az is nyilvánvaló, hogy a csatlakozott országok jelentős része pedig nem nettó befizető. Amit ön a külpolitikával kapcsolatosan, illetve az átpolitizáltsággal kapcsolatosan említett, ezt csak meg tudom erősíteni, azt gondo lom, mindannyiunk érdeke, hogy az uniós működésnek ez az átpolitizáltsága csökkenjen, és azokkal a tényleges problémákkal lehessen foglalkozni, amelyek a következő évtizedre és évtizedekre egy kiegyensúlyozott működést jelenthetnek. Nem szólva arról, hogy számunkra az Unió további bővítésének a folytatása úgyszintén kulcskérdés, részben azon országok esetében - Romániára és Bulgáriára gondolok , amelyek már a szerződést aláírták, de abban is közös az álláspontunk kormánypártoknak és ellenzéki pártoknak, ho gy további bővítést kell szorgalmazni, különösen is Horvátország esetében, amelyet határozottan képviselnek önök is és képvisel a kormány, illetve a kormányzó pártok is, és ez számunkra pontosan az ön által is jelzett balkáni probléma, amelyet úgy tudott k ezelni az Unió, ahogy tudott, és úgy nem tudott kezelni, ahogyan nem tudott, és ez a kihívás itt áll mögöttünk.
