Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. július 4 (242. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
468 számát is sike rként szeretnék itt beállítani. Úgy csűrikcsavarják az adatokat, a táblákat, a különféle számokat, hogy ez mindenféleképpen sikernek látsszon, noha 5,6 százalékról, tehát a 2002. évi 5,6 százalékról, amikor a polgári kormány átadta a jelenlegi koalíciónak a kormányhatalmat, 7,2 százalékra nőtt a munkanélküliség. A tények bizony makacs dolgok, és ezt leginkább egy gazdasági miniszternek kellene tudnia. A polgári kormányzás óta, tehát amióta 7,2 százalékra emelkedett a munkanélküliek száma, 73 ezer emberrel nőtt a munkanélküliség, 73 ezer ember vesztette el a munkáját, átugorva így azt a 300 ezres lélektani határt, amelyet minden elemző a munkanélküliség határának húzott eddig meg. Az MSZPSZDSZkoalíció nem ezt ígérte, hanem 400 ezer új munkahelyet ígért, új foglalkoztatási formák bevezetését, a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségét. Mindez azonban ígéret maradt, ebből nem váltottak be semmit. Ma ott tartunk, hogy minden ötödik fiatal munkanélküliként éli az életét. A nők, főként a kisgyermeket nevelők, egye dülállók és a középkorúak munkavállalási esélyei pedig egyre romlanak. Az új foglalkoztatási formák közül, ilyen például a távmunka, csak a Távmunka Tanács alakult meg, és néhány száz munkahely teremtődött. A prémiumévek program pedig cinikusan inkább elve sz a nyugdíj előtt álló munkavállalóktól, mint hogy premizálná a munkában eltöltött éveket. Nem is tudni, nincs is ilyen adat, hogy hányan kívántak ebbe a programba ma Magyarországon belépni. Azt gondolom, hogy aki az emberek között él, értük komoly kormán yzati munkát végez, és nem választási showműsorokra pazarolja a közpénzen fizetett idejét, az tudja, hogy mit jelent ma munkanélkülinek, megváltozott munkaképességűnek vagy munkahelyét veszélyeztetve érzőnek lenni. Aki elveszíti munkáját, annak ma azzal k ell számolnia, és itt szintén KSHadatot szeretnék mondani, hogy átlagosan 16,5 hónapig, azaz majdnem másfél évig munka nélkül marad. Miniszter úr, hogy higgyenek önnek például azok a vasutasok, akik ezt olvashatták a MÁV Rt. 2005. évi üzleti tervében: “A 2002. évi bázisévhez képest végre kell hajtani a 20 százalékos létszámleépítést.” (Domokos László: Jó kérdés!) Ez ugye, csaknem 12 ezer vasutast érint, és a MÁV Rt.nél ön gyakorolja a tulajdonosi jogokat mint miniszter. Ha önnek a létszámleépítés, az elbo csátás, a munka nélkül maradt vasutas családfők kirobbanó sikert jelentenek, akkor nagy baj van az ön gazdaságszemléletével. Néhanapján szálljon fel egyegy vonatra, és tényleg nézzen szét az országban, hallgassa meg az embereket is, biztosan azt fogják ön től kérni, hogy ne csak szövegeljen, tegyen is értük. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kormány nevében Dióssy Gábor államtitkár úr válaszol. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen , elnök úr. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nehéz helyzet, államtitkár úr. - Varga Mihály: Hol a miniszter?) Tisztelt Képviselő Úr! Megint azt hallottam, hogy sajnálják, hogy Kóka miniszter úr nem jelent meg ezen a napirend utáni tárgyaláson. Még egyszer e lmondanám, hogy Kóka miniszter úr itt volt a parlamentben napirend előtt (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Volt! - Most, napirend után kellene.) , meg tudták volna kérdezni őt. És azt is elmondták nekem, nevettem magamban, amikor hallottam, hogy Kóka minisz ter úrnak ez a munkahelye, a parlament. Kóka miniszter úr nem képviselő, ellentétben önökkel és Orbán Viktor vezérükkel, uraim. (Zaj, felzúdulás, közbeszólások a Fidesz soraiból. - Tállai András: Vegyél visszább egy kicsit belőle!) Orbán Viktort é n az elmúlt öt hónap alatt, amióta itt megfordultam a Házban, amióta politikával foglalkozom, azt hiszem, kétszer vagy maximum háromszor láttam ebben a parlamentben. (Zaj, felzúdulás a Fidesz soraiban. - Közbeszólások: Ez nem igaz! - Utána kell járni.) Önö k biztos jobban tudják, mint én, hogy én kit hányszor láttam. Ez nagyon érdekes felvetés vagy megjegyzés az önök részéről. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szerényebben!) Elnök úr, kérném szépen, hogy hadd mondjam el a mondókámat…
