Országgyűlési napló - 2005. évi nyári rendkívüli ülésszak
2005. június 27 (241. szám) - Márton Attila (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - “Reptérbotrány 2.” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÁRTON ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
273 igazi nagy alakítás a kormány részéről csak most kezdődik. Az azonban már világossá vált, hogy ez nem lesz botránymentes, mivel már a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltette az ügy. (15.20) A közvélemény előtt már régóta ismert, hogy a kormány a Szerencsejáték Rt.hez hasonló eredményességgel működő Airport Rt.t is privatizálni akarja. Hogy miért, az teljességgel érthetetlen, hiszen egy dinamikusan nö vekvő, évről évre rekordnyereséget produkáló állami cégről van szó. A közelmúltban egy tekintélyes nemzetközi gazdasági lap, a Financial Times a Budapest Airport Rt. eladását a világ egyik legnagyobb kiárusításának nevezte. Nem is csoda, hiszen ilyen jó üz leti lehetőségekkel rendelkező cég valószínűleg a világon is kevés van, mivel lényegében monopolpiacon évről évre dinamikus fejlődéssel és 1520 százalékkal bővülő piaccal rendelkezik. Aki itt bevásárol, az százmilliárdokat hozó tuti üzlethez jut - a kérdé s csak az, hogy mennyiért. Valószínű, hogy nem véletlenül illette a Financial Times ilyen jelzővel ezt az üzletet, hiszen szakértői értékelések szerint az rt. forgalmi értéke 200 milliárd forint körül van, és bármilyen megdöbbentő, az ÁPV Rt. üzleti tervéb en csak 60 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepel. Ugye, mekkora különbség? Így aztán különösen érthető a “világ legnagyobb üzlete” jelző. Hogyan is lesz a 200ból 60? Úgy, hogy a kormány már a pályázati kiírás feltételeivel is bizonytalanságot te remt. A légiközlekedési törvény, amely a kormány szándéka szerint a privatizáció előkészítését is szolgálta volna, csak az elmúlt héten lett elfogadva, és a becsempészett privatizációt előkészítő paragrafusok is csak újabb bizonytalanságokat szültek. A pri vatizációs kiírás ingoványos talajon mozog, hiszen olyan bizonytalanságot hordoz, aminek alapján korrekt vevő csak alacsony árat ajánlhat, hiszen nem lehet tudni pontosan, mit is kap majd a pénzéért. Persze lehet, hogy valaki tudja, és annak a vevőnek igen csak kedvező lehet a mélyen piaci érték alatti vételár. Tisztelt Miniszter Úr! Az eddig napvilágra került adatok és információk alapján adódnak a kérdések. Miért ez a nagy sietség? Miért kellett (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret letelt ét.) a törvényi szabályozás előtt kiírni a privatizációs pályázatot? Volte már az elmúlt 15 évben valaha is olyan privatizációs kiírás, amelyben vagylagos ajánlatot kellett beadni a vevőnek, mivel még a kiíró szándéka sem volt egyértelmű, hogy milyen mért ékben és főleg mit kíván privatizálni? (Az elnök ismét csenget.) A kormány miért erősíti a mutyizás látszatát, miért tesz… ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Képviselő úr, tegye fel a kérdését! MÁRTON ATTILA (Fidesz) : Azt mondom. (Dr. Répássy Róbert: Sorolta a ké rdéseket! - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Később kezdett, a miniszter úr még…) Elnézést, a miniszter úrra kellett várnom. A kormány miért erősíti a mutyizás látszatát, miért tesz meg mindent annak érdekében, hogy a nemzetközileg elismert, valós piaci érté knél jóval olcsóbban herdáljon el egy eredményesen működő nagy állami céget, a Budapest Airport Rt.t? Várom válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Ha elkerülte volna a képviselő úr figyelmét, 15 másodpercet azért még hagytam, mer t annyival később jött be a miniszter úr. Most pedig megadom a válaszadás lehetőségét Veres János pénzügyminiszter úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Miután ö n a parlamenthez az interpellációját június 8án nyújtotta be, illett volna az interpellációt aktualizálni. Ugyanis, amire a képviselő úr hivatkozik, azt a parlament már elfogadta. Akkor még ugyan bizonytalan volt, hogy mennyi az a tulajdonrész, amelyet ér tékesíteni lehet, és az ÁPV Rt. a legnagyobb körültekintéssel járt el, hiszen a légiközlekedési törvényben lehetőség volt arra, hogy
